Mit csináljak, ha mélyponton vagyok? 16/l
Kezdjük azzal, hogy 16eves vagyok, szóval lehet csak a hormonok, nem tudom. De ettől függetlenül kérlek ne hulyezzetek kommentben, mert most tényleg "rosszul vagyok".
És előre is köszönöm, ha elolvasod.
Mostanában minden összejött. Kezdve a családdal. Mostanaban nem vagyunk túl jóban. Mindenkivel csak veszekszünk. Itthon anyámmal már mindennapos volt. Viszont elmentem mamámhoz és ott is ez volt. Aztán tesom azt mondta, hogy tényleg én vagyok a hibás ezért. Ami megdöbbentett, de elfogadtam és megpróbáltam változtatni. De itthon nem jó semmi. Apám már egy hete nem szól hozzám(ami nem is tudom, hogy rossz vagy jó, mivel mikor még beszélt velem, akkor is olyanokat mondott, amik rosszul esnek. Mindig bunkoz, hulyez, de napi szintű a ,,szétverem a fejed"-hez hasonló beszólások is. Múltkor valamiért nyavogtam, nem akartam suliba menni, erre ,,nem gondolkoztal meg az ongyilkossagon?" És ha ez csak itthon menne, de random ismerősöknek is mondja, hogy el fog kezdeni verni stb.), anyám is megsértődött. Szóval most együtt szidnak.
Járok külön matektanarhoz. Az is mindig azt mondja, hogy hülye vagyok(persze nem így, de ez a lényeg) O is lecsesz, ha nem jó a doga.
Ez a másik. A jegyek. Nem érdekel amit tanulok, de muszáj. Elég sok rossz jegyet gyűjtöttem, amit ki fogok javítani, de itthon nem tudják. És iskolában is kapom, hogy meg fogok bukni ezzel a tudással. (Tavaly 4es volt az átlagom)
Aztán ott van még sulinkban belül a baráti kapcsolatok. Vagyis nincsenek, pont ez a baj. Én nem vagyok oda való. Olyan jól el tudnak beszélgetni, én meg csak ülök és vágyom erre, de nekem nem megy. Nem merek. Aztán ha mégis merek valamit, akkor megbanom, hogy biztosan gáz volt, stb. Kulsomet is utálom, de próbálok változtatni.
Legjobb barátnőm valószínűleg szegyell, sose találkozunk.
Emellett sportolok, ami nem megy jól, szeretek rajzolni, de nem tudok, így már annyira nincs is kedvem hozzá. Nincs sikerélményem.
Most ez lehet, hogy nyafogasnak tűnik, de ez mind osszejott és szinte bármilyen kis negativ dologtol sirhatnekom van.
Mit csináljak ha ezek után nincs kedvem semmihez? Nem tudom mit tegyek.
válasza:Hát ez kemény dió.
Őszintén, sosem voltam ilyen helyzetben, nem tudom, mi lenne a legjobb megoldás.
Én először megpróbálnám otthon rendezni a helyzetet. Leülnék és megpróbálnám megbeszélni a szüleimmel, megnyílni nekik. Ha van bennük egy cseppnyi szeretet, nem fognak ellökni maguktól.
A másik dolog, amin mindenképp megpróbálnék változtatni, a a baráti helyzet. Mindig nagyon jól tud jönni egy-egy jó barát, akivel az ilyen dolgokról dud beszélni az ember, ak támogatást tud nyújtani.
Minden esetre nagyon remélem, hogy megoldódik a helyzetet, kitartást! :)
válasza:Áruld el nekem, hány évesek a szüleid! Kérlek. Én 40 vagyok, és félek, hogy ők az én korosztályom...
Hát ahogy apád beszél veled, az rettenet. Mondjuk megváltoztatni a szüleinket az nem annyira megy.
Ez nekem nincs meg, hogy a tanárod azt mondja, hogy h.lye vagy, v ilyesmi ilyet egy tanár nem mondhatna (nekünk is mondták, de akkor más világ volt), de egy magántanár, akinek fizetsz, az ne mondjon ilyet, az a pénzért nyújt egy szolgáltatást, amibe ez nem fér bele.
Iskolába járni sajnos muszáj. Ott meg tanulni.
Barátságok: valószínűleg zárkózottabb vagy. Valamint bátortalan. Én is voltam így, hogy rágódtam rajta, hogy jót mondtam-e, nem volt-e ciki,amit mondtam ("Aztán ha mégis merek valamit, akkor megbanom, hogy biztosan gáz volt, stb." ). Volt egy idő, amikor ez elmúlt. Asszem, ezt egy bizonyos szerelem hozta meg nekem. Amúgy ez önbizalom kérdése is. Valamint az én koromban több tapasztalattal van a lex-arom tabletta is :) már szedem. Volt, hogy például nem mertem valamit megkérdezni, de egy idő után úgy gondoltam, hogy megkérdezni ingyen van, max nemet mondanak. Gimiben ez másabb, tinédzserek (jobban) megszólják egymást, meg mutatni, szerepelni kell (felnőttként is lehet, de én nem vagyok olyan). Elnézegetem a mai fiatalokat, nem jó a véleményem. Nem a külsőnek kellene számítania. Mondjuk a rémisztő szemöldökök, meg hú, ma rengeteg külsőség van. Ma az a trend, hogy kívül legyél tökéletes. Ez mind szép, míg sok ember meg nem szólal, akkor aztán kipukkad a lufi. Szóval nem annyira a külső a lényeg. Magadat el kéne fogadnod, megszeretned, és önbizalom kéne. Az, hogy szeresd magad, mert jó fej vagy, és te ezt tudod, az sokat számít.
Hobbit válassz olyat, amit szívesen csinálsz, és sikereket ad. Sportolni trendi, de a szabadidődben nem kötelező. Ezerféle tevékenység van ma már, változtass! És utána megint változtass, ha nem tetszik. Ha valakinek ez baj, megmondod, hogy kipróbáltad, de nem tetszik, és most kipróbálsz egy újat, mert sok minden kreatív tevékenységet (mondjuk) meg szeretnél ismerni. Ennyi. Biztos van neked való. Mondjuk ezzel kezdhetnéd.
Barátokkal kapcsolatban azt képzeld el, hogy negyvenesként hogyan találhat magának barátokat az ember! (Sehogy?) Mikor már mindenkinek gyereke, stb. van. Nekem meg épp párkapcsolati mosolyszünetem jó ideje (vagy ilyesmi). Fiatalon több a lehetőség (nyilván volt nekem is, most is vagyogat, csak nagyon lazák), suli, bulik, egyetem, szóval megint suli, stb. Majd alakul.
Na szóval fel a fejjel!!
válasza: válasza: válasza:Nagyon szépen köszönöm a válaszokat, jó kívánságokat! Sikerült egy kis életkedvet öntenetek belém! És igyekszem megfogadni a tanácsaitokat.
2. válaszoló! Igen, 40-esek mind ketten.(apám 43) A magántanár valószínűleg azért meri jobban mondani, mivel a múltkor mikor először mentünk az évben, akkor beszéltek apámmal és neki is mondta természetesen, hogy mennyire nem tanulok, és hogy el fog kezdeni verni(ahogy fent is írtam). Tehát úgy gondolom, hogy "felbátorodott" ezen, és nem fél attól, hogy elvisznek tőle, mert ők is így gondolják.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!