Az öngyilkosság nem megoldás, de az életben maradás sem. Mit tennétek a helyemben? 16L

16 évesen is lehet valakinek komoly problémája, amin sajnos a sport meg a kreatívkodás nem segít.

Szerintem téves elképzelés az, hogy az embernek szüksége van egy barátra/társra ahhoz, hogy boldogabban élhessen. Inkább csak erre az egy lehetőségre látunk magunk előtt példát. Akinek "van valakije" az boldognak látszik, erősebbnek. Tényleg jó ha valakit szeretünk és viszont szeretnek minket, de nem ez a megoldás az ember saját problémáira. Ezekkel mindenki egyedül van. Kaphat hozzá segítséget, támogatást, de a nehéz helyzetekből egyedül kell kijönnie.

Az a baj, hogy te egy azonnali megoldást vársz valahonnan, de ilyen nem lesz. Viszont ha megpróbálod követni mondjuk a szakemberek tanácsait akkor is ha most még úgy tűnik ezek nem működnek akkor idővel magadtól is látni fogod, hogy van kiút ebből az állapotból.

Jól látod, életben maradni nem elég, az emberek többsége naponta megküzd egymással és magával, ez elég megterhelő. Van hogy nincs elég idő kipihenni a dolgokat és belefáradunk mindenbe. De ennek átmenetinek kell lennie, ezt kell tudatosítani magadban. Olyanok vagyunk, hogy ha sokszor beborul felettünk az ég, úgy érezzük sosem ismertük a napot, és azt gondoljuk örökre így marad. Én minden tél közepén úgy érzem lehetetlen hogy egyszer itt megint nyár legyen. Aztán mindig megdől a melegrekord, és semmi mást nem tudok tenni, mint alkalmazkodni az éppen aktuális időjáráshoz. De ezt is tanulni kell, hogy mikor mire van szükséged, mi ellen hogyan védekezhetsz, miről ismered fel melyik probléma honnan ered és milyen megoldások jöhetnek rá. 16 évesnek lenni nagyon nem könnyű. Fogadd el a segítséget és küzdj meg ezzel a helyzettel, mert megéri. Nem kell hinned sem benne, csak tedd, és majd rájössz, hogy így van.

Büdös neki a munka. Ő írta, szóval biztos.

Majd él segíjkébül, mint a törzs többi tagja.