Úgy érzem nem az én hibám, hogy magányos vagyok?
28 éves vagyok. A férjem sokat dolgozik, kevés a közös program de így is úgy érzi, hogy sokat "lógok rajra". A középiskolában sok barátom volt, de elsodort egymástól minket az élet.
Két jó barátnőm van, de az egyikük külföldön, a másiknak pedig kettő pici gyereke van így alig tudunk csak találkozni.
A munkahelyemen nincsenek olyan emberek akikkel komolyabb kapcsolatot is el tudnék képzelni (generációs szakadékok vagy eltérő világszemlélet). Hiába van két igaz barátnőm ha mégis ennyire egyedül érzem magam! Voltaképpen ha szomorú vagyok már senkit sem tudok felhívni.
Alapvetően nyitott személyiség vagyok, de az évek alatt egyre inkább bezárkóztam, óvatos lettem. Változtatnék de fogalmam sincs hogyan. Változtatnék, de nem tudom hogyan.
Hogy kinek a hibája, a tiéd, vagy a férjedé, azon lehetne vitatkozni. De sajnos ez van, amikor egy társra vágyó ember egy munkamániás antiszoccal összeáll.
Mondjuk én soha nem fogom megérteni azokat a "férfiakat", akiknek nyűg az asszony közeledése. Az ilyen miért nem megy remetének?
F 35
"Két jó barátnőm van, de az egyikük külföldön, a másiknak pedig kettő pici gyereke van így alig tudunk csak találkozni ... ha szomorú vagyok már senkit sem tudok felhívni"
1. Attól, hogy valaki külföldön él, még simán fel lehet hívni, ha tényleg az egyik legjobb barátnőd.
2. Akinek két pici gyereke van, ahhoz meg te próbálj alkalmazkodni: ne azt várd, hogy kettesben találkozhassatok, hanem vegyél részt az életében úgy, hogy te mész oda hozzájuk; amikor a férje nem ér rá, te kíséred el őket gyerekprogramokra, stb. Te nem akarsz gyereket? Jó lenne gyakorlásnak is, egy csomó mindent tanulhatnál tőle. ;-)
"Nem nyűg neki és nem is antiszociális."
Annyira bírom azokat, akik leírnak egy problémát, majd pedig minden erejükkel próbálják azt cáfolni.
Vesd össze: "kevés a közös program de így is úgy érzi, hogy sokat "lógok rajra"". Most akkor melyik az igaz?
Félárva vagyok, kevés rokonnal tartom a kapcsolatot, ők is messze élnek. És valóban egyke is vagyok.
A külföldi barátnőmet alig tudom elérni, van, hogy hónapokig még az üzenetemre sem válaszol. Amikor beszéltünk akkor ott folytatjuk ahol abbahagytuk de az akkor is rossz így.
A kisgyerekes barátnőmhöz én alkalmazkodok, de náluk nagyobb a családi összetartás (szülőkkel, testvérekkel) így csak ritkán férek bele az idejébe.
Gyereket szeretnék, de egyelőre nem ilyen kapcsoltba!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!