Életre halálra szóló kapcsolatok léteznek vagy csak elvakult vagyok?

Hol lehet olyan emberi kapcsolatokat kötni amik kitartanak tűzön vízen át? Amikor hajlandóak vagyunk feláldozni magunkat a másikért?

Bár jelenleg elég sötét üvegen át szemlélve élek, mégis azt érzem hogy a barátok is és minden más emberi kapcsolat, még a család is, rohadtul ritka esetben igazán mély. Mindenki odavan a saját életéért, mintha az számítana, nem pedig a lelki kapocs.

Emiatt is, nagyon mélyen vagyok már, hogy nem találom az életben a mélységet. Tudom én meg szélsőséges vagyok, de akkor se értem hogy hiheti bárki hogy ő az óceán, mikor csak egy apro csepp a tengerben.

Az a kérdésem, van aki talált bármilyen igazi kapcsolatot, ahol bármi történik segítik egymást és kitartanak, vagy ha nem, hogyan lehet egyedül boldognak lenni? Másképpen, nem is boldognak, de egyáltalán létezni?