Nem tartom magam visszahúzódó embernek de egyetlen szilveszteri buliba se hívtak. Más is van ebben a helyzetben?

Engem nincs aki hívjon.

Engem sem hivtak, de nem is mennek,elvagyok en itthon egyedul is

Igaz, mára már alig van ki hívjon, de anno hívtak párszor, viszont az egészet elutasítottam így senki se hív.

Engem sem hívtak, de az ismerőseim többsége sem bulizik, idegenekkel meg nem fogok bulizni. Középiskolás és főiskolás éveimben buliztam eleget (ismerős közösségben, nem idegenekkel akkor sem), most egyszerűen nem vágyom rá.

De miért kamuzol? Semmi értelme.

Minket sem hívtak el a párommal, pedig a szomszédokkal próbáltunk megbeszélni egy bulit, de mi valahogy kimaradtunk a meghívottak közül, mikor az egyikük saját bulit szervezett. A többiek (sok fiatal van) nem tudom, hol buliznak. Így mi maradtunk a városi szilveszternél, utána meg iszogatunk kettesben. Kicsit zavar, hogy mi mindenki házibulijából kimaradunk, ilyenkor jön rá az ember, hogy már egyik ismerősének sem elég fontos.

Valami oknál fogva én is így jártam. Vannak barátaim, mint kiderült ők együtt buliznak otthon az egyiküknél, engem mégsem hívtak, pedig mindig szoktak. Innentől ehhez tartom magam.

Vannak barátaim, de sosem hívnak, mert tudják, hogy nem vagyok bulizós fajta. Egész évben sem megyek, pont nem Szilveszterkor fogok menni.

Én 11től 16 éves koromig egy társasággal mentem "házibuliba", inkább baráti összejövetel/ottalvós buli volt. Aztán szétesett a társaság, mindenki ment osztalytársakhoz/barátokhoz. Emlékszem, hogy 30.án beszéltem egyik osztálytársammal és akkor hívott el. Elmentem végül egy full idegen városba, rajta kívül nem ismertem senkit és full szar volt az egész. Ezután már nem is mentem soha, többet nem megyek eröltetett buliba, semmi értelme úgysem érzem jól magam. Tavaly pl a nagymamámmal és a kutyámmal voltam egész nap otthon, ma pedig (20évesen) anyukámmal, apukámmal és a kutyával vagyok, filmezünk, nasizunk, beszélgetünk, döglünk a kanapén. Ennél jobb nekem nem is kell.