Az emberek miért gondolják, hogy minden introvertált/szűz ember kivétel nélkül visszahúzódó, báránylelkű szentlélek?

Én 21 vagyok (szűz és egy barátom sincs), de lelkileg semmivel sem érzem magamat gyengébbnek, mint egy átlagos ember, sőt káromkodni hihetetlenül tudok, sokszor óriási indulat és agresszió forr bennem. Ha valamilyen rokoni/ismerősi beszélgetésbe belekeveredek, akkor anyám egyből azzal indít, hogy "Jaj, a fiamnak azért nincs barátnője, mert visszahúzódó, nehezen barátkozó blablabla...", pedig az igazság az, hogy egyszerűen NEM TUDOK KOMMUNIKÁLNI. De komolyan, és ezt nem úgy kell elképzelni, hogy kevés filmet/sorozatot nézek vagy keveset olvasok és abból adódóan nem sok témához tudok hozzászólni, hanem egyszerűen nem tudom magamat kifejezni. Többször előfordult már, hogy ha alkalomadtán csoporttársaimmal beszélgettem, szinte fizikai fájdalmat okozott, hogy ki tudjam magamat fejezni, mert olyan gyenge kommunikációs képességeim vannak. Sokszor elfelejtek bizonyos szavakat vagy tele vagyok gondolatokkal/érzésekkel, de nem tudom a felszínre hozni őket. Kis túlzással olyan, mintha lenne egy erős felsőfokú angol nyelvtudásom, de bizonyos dolgokat nem tudok megfogalmazni. Így nem véletlen, hogy barátaim sincsenek, mert ha régebben el is mentem valakivel, érdemben nem tudtam hozzátenni, amennyi esetleg elég lett volna, hogy a másik számára érdekes személyiség legyek. Ez persze hatványozottan igaz a csajokra is. Mondjuk ebből kifolyólag náluk már nem is próbálkoztam, mert tudom, hogy a sablonszövegeken kívül (hol tanulsz, mit szeretsz csinálni) mással nem tudnék előrukkolni. Tehát ez azt jelenti, hogy még csak mélyebb (15 percnél hosszabb) kommunikációm sem volt soha egy lánnyal sem az egész életemben. És ez a legdurvább, hiszen másnak a nőkkel való beszélgetés olyan természetes, mint a levegővétel. Hogyan tudnék változtatni, hol kellene elkezdenem, hogy "ki tudjak teljesedni"? Pls adjatok valami tippet!