Miért nem tudok beilleszkedni?

Hát lehet meggondolandó lenne a másik iskola.

Meg mellé nem tudom hogy a pszichológus nem-e tudna felkészíteni, hogy az elején könnyen tudj barátkozni.

Mit tegyél? Ezt felejtsd el: "tudom hogy bennem van a hiba."

Bárki mondta hazudott, hogy tönkretegyen. Senki sem hibátlan. Nem csak a te hibád, hanem a környezet hibája is, ha beilleszkedési problémád van, közös felelősége ez a környezetnek is. Teperhetsz a jószándékukért, hogy beengedjenek, de miért akarsz te illeszkedni, ha a környezet ennek ellene van.

Így, ha Te sem tudod, hogy miért nem kedvelnek, nem mondanak semmit, meg sem kérdezted?, akkor felesleges egy újabb suliba menni.

Kellene járnod vhová, közösségbe, pl. fittneszterem, jóga, most lehet, hogy ezek Neked 16 évesen hülyeség, de akkor vmi olyasmi, ahol min. 2-en vagytok. Hogy találkozz másokkal, aztán hátha kiderül a számodra, hogy mi a baj, mi nem tetszik Benned az osztálytársaidnak. Pl. a nagyobb könyvtárakban is vannak klubok, nyelvi klub, mit tudom én vagy helyi művház, ha nagyvárosban laksz, akkor nézz utána, hátha találnál vmi jót.

8#: olyan nincs, hogy Mariskát nem kedvelik az osztályban és Mariska nem hibás - bocs kérdező! Vminek kell lennie, mert ha az osztályban van pl. 5 olyan, aki kedvelné Mariskát, de az osztály főnőkei nem engedik, hát akkor tényleg nem Mariska a hibás. Ezt pedig a kérdező tudja, hogy vannak-e ilyen osztály főnökök.

Vitay Georginának is tennie kellett vmit, hogy az osztálytársai megutálják, de ő legalább tudta, hogy mi a hiba. De a kérdező nem tudja vagy nem gondolja. Lehet, a kérdezőnek van olyan tulajdonsága, amit nem kedvelnek az osztálytársai, csendes, okos, szép, esetlen, vidéki - nálunk volt ilyen, stb. stb.

Ugyan, szívem.

Az emberek nem szentek, vannak kifejezetten szemetek. S te csak a tizenéveseket tapasztalod.

A felnőtt világ még undorítobb és keményebb tud lenni.

Milyen ember vagy? Mennyire tudnád körbe írni önmagad?

Az önelemzés az amivel szembe kell nézned először. Amíg nem ismered önmagad s nem tudod jellemezni a jó oldaladat s a "hibáidat" is, mint önkritika, addig javítani nem fogsz tudni a körülötted lévők ellen úgymond fellépni, kezelni az adott helyzetet.

Pl anno első évemben a nagyobbak kiszemeltek áldozatnak csak azért, mert csendes voltam.

Nem azért voltam az, mert nyomi vagyok, hanem azért mert unalmasak számomra az emberek nagy része vagy irritálóak.

2x megkörnyékeztek, harmadiknál kötekedni kezdtek. Annyit mondtam kötekedj olyannal, akit el is tudsz nyomni. Felkeltem és távoztam lekezelő, lenézően. - az ok nélküli csapatban kötekedő ribizliket utálom a legjobban.

Mosdóba követtek, túl egyértelműen jöttek utánnam...

Én csak örültem ennek, mert ott tanár nem lát semmit.

Amint a 2.ajtón belépett a főnökösködő ribi torkon fogtam, picit megcsavargattam a karját hátrafele és megmondtam

Szálljanak le rólam, de megoldható iskola utáni ribizli vadászattal is.

Másik osztálytársamra szálltak rá... ő visszaszólni se mert... Levakartam róla is a keménykedőket...

Utálom az olyan embereket, akiknek csak a szájuk nagy.

A határozott személyiségemet kezdetben álarcnak vettem fel önvédelemként, de végül a részemmé vált.

A határozottság sok mindenhez kell, legyen az cél, önvédelem, érvelés stb.

Az évek alatt önmagammal is szembesültem s minden hibámat, jó és rossz oldalamat részletesen megismertem.

Az ovi, általános suli mondjuk úgy, hogy ott azért könnyebb az ismerkedés, barátkozás, mert ott még a legtöbben aranyosak, kedvesek, ártatlanok (persze ez alól is vannak kivételek, de az más téma).

Viszont utána nem csak a tinikor lázongás stb, de az emberek rossz, pletykás, áskálódó ...stb oldala feljön bizonyos ember típusoknál.

Ezért tud "pokollá" változni pl egy iskola.

Meg kell tanulni "erősnek" lenni, kezelni a helyzeteket. Még ha csak szavakban is.

Egy dadogós vagy csendes embert megtalálják a bunkók, de ha határozottab képet adsz magadról (még ha csak látszatnak is) már előnyven vagy s ki se szemelnek.

A ribizlik kötekedése után fel fel szólaltam, becsatlakoztam témákba határozottabb kisugárzással.

Bárkivel elbeszélgetek mai napig csak elég elszomorító mennyire monoton semmilyen életet élnek legtöbben és semmi hobbijuk, érdeklődési körük, kreativítás pedig nulla.

Szóval számomra unalmas a legtöbb ember ezek a hiányosságok álltal.

Az irritáló pedig egy másik kategória xD

Eddig csak 2 olyan személyt találtam, akik érdekesek számomra, van hobbijuk, rendesen nyíltan lehet velük beszélgetni több ezer témában is. De nem a korosztályomba tartoznak, 10-15 évvel idősebbek.

Szval 16 éves vagy, egyik legproblémásabb korosztály (tapasztalat is).

Mit tegyél?

Ha átmész másik suliba fel kell venned egy álarcot, tiszta lappal kezdesz egy új helyen - fordítsad előnyödre.

Mesélhetnél magadról, mint önelemzés elkezdéseként.

Az agyturkászokkal sokra nem mész, ők csak meghallgatnak, bólogatnak, megírják a papírt a hallottak alapján és megy a többi hasonló dokumentumok közé.

Ha gondolod írj rám. Segítek ahogy szavakban lehet, de ehhez a te őszinte közreműködésed kell. Az nélkül nincs értelme.

N