Egyre szomorúbb vagyok amiatt, mert nincsenek barátaim, nincs párom (még nem is volt sosem), és emiatt nagyon magányosnak érzem magam. És kezdem azt érezni, hogy ez örökre így marad. :/ (? ) 20f

Ha ennyire nem megy, akkor nem ez a te útad. Valahogy így alakult a személyiséged, de alakíthatsz rajta, ha akarsz. Ez fontos: ha akarod. Meg kell találnod mi ami érdekel téged. A könyvtárban kell kutatni, és ki tudja, a kutatás közben majd akad barát is barátnő is.

Mondjuk rajongsz a festészetért, akkor olyan helyekre mégy.

Legyél ott jelen, ami érdekel. Ha a tánc nem érdekel, ne táncórákat végy. Ott légy, amit kedvelsz, és az úton csatlakozól/csatlakoznak hozzád, ez majd kialakul, ezzel ne foglalkoz most.

Az élet nem csak a barátokról/barátnőkről szól, azért vagy itt hogy hozzátegyél valamit a világhoz. Pl, milyen jó, hogy kitalálta valaki a netet, a telefont, most hála neki, hogy letudtam írni, te meg olvasod, és mosolyogsz.

Sose felejts el mosolyogni, gyakorold, és egyre jobb leszel benne.

20 évesen semmi para.nagy többség hazudja a kapcsikat.

vagy azt is annak mondja aminek köze nincs hozzá.

én 40 vok és nincs kapcsim és tele vagyok olyan ismerőssel akinek

szintén nincs.és mindenki család stb ba gondolkozik.

miközbe albérletbe lakik mindenki és alacsony fizetésért dolgozik.

ez így tarthatalan,főleg miközbe minden nő pénzre bukik.

van akinek összejött ugyanebbe a szituba.na őket jobban sajnálom.

gyerekkel albérletbe 40 évesen.hitelt kifizeted 60 éves korodra,már ha megkapod - raiffeisennél 250e min. fizu :) nem is ismerek olyat :) ez apukám a ribncok világa lett.jobban jársz csinálsz magadnak valami üzletet vagy elmész külföldre mégjobb ha mindkettő.ha sikeresebb életed,kitűzött céljaid vannak egyből lesz barinőd.és már az sem számít ha nem 1 iq fajter.ha jobban tudod kezelni kapcsolataid.mert hisz nem egy életre kell tervezni.az nagy bukta lehet.le élheted 1 csajjal az életed,ha szellemi nyomorék akarsz lenni.

Én 28 évesen vagyok egyedül, de megszoktam. Olyan 3-4 éve még csak kilátásban sem volt randi, vagy akármi.

Én úgy vagyok vele, hogy építem a saját életem, karrier, előrelépés, szabadidőmben aktív mozgás, túrázás, biciklizés, ezeket egyedül még jobb is mint másokkal szerintem. Igazából ugyanúgy lehet teljes életet élni barátok és pár nélkül is.

Én kb 30 éves koromig voltam nagyrészt így, aztán nyitottam az emberek közé, elkezdtem társaságba járni és lettek barátaim. Soha nem késő.

36/N