Utálok iskolába járni. Nem a tanulás miatt, hanem azért mert gyűlölöm az osztálytársaimat. Most kezdtem a 10. osztályt. A többiek már kezdettől fogva érezték, hogy más vagyok, mint ők. Kirekesztettek, pedig próbáltam mindenkivel kedves lenni. Ahogy egyedül maradtam, egyre jobban megutáltam őket. Már nem is akartam beilleszkedni, mert láttam, hogy milyenek is ők. Kétszínűek, és csak a népszerűségre mennek. Mindenkit kihasználnak. Egész éjjel buliznak, és leisszák magukat a sárga földig. Én nem tudok ilyenné válni! Pszichológushoz is elkezdtem járni, de még mindig ugyanígy gondolkozok. Gondoltunk a magántanulóságra is, de nem szeretnék teljesen elszigetelődni a külvilágtól... Mit gondoltok erről?
Én teljesen megértelek. Mindig is az a fajta voltam, aki a tömeggel ellentétes irányba halad, talán túlságosan is.
2017. szept. 23. 18:43
Hasznos számodra ez a válasz?
2/16 anonim válasza:
Megértelek.
Esetleg megpróbálhatnál osztályt váltani, nekem bejött.
2017. szept. 23. 18:44
Hasznos számodra ez a válasz?
3/16 A kérdező kommentje:
Sajnos nincs rá lehetőségem. Most olyan osztályban vagyok, ahol azt tanulhatom, amihez a legjobban értek. A többi évfolyam a sulinkban nem nekem való. És ez az egyetlen gimi a közelben.
2017. szept. 23. 18:49
4/16 anonim válasza:
Esetleg osztályon kívül nem próbáltál barátkozni?
2017. szept. 23. 18:51
Hasznos számodra ez a válasz?
5/16 A kérdező kommentje:
Eddig még nem próbálkoztam vele. De megfogom próbálni. Csak az a baj, hogy nem tudom, hogy állhatnék neki barátkozni. Eléggé fura szerzet vagyok.:'D
2017. szept. 23. 18:54
6/16 anonim válasza:
Nekem is ilyen volt ennyi idősen. Az osztályon kívül voltak a barátaim és ez segített, aztán én is iskolát váltottam egyébként.
2017. szept. 23. 18:57
Hasznos számodra ez a válasz?
7/16 anonim válasza:
Én is útálom az osztály egy részét. Útalok is járni, egy kiállhatatlan sz@arházi társaság. Dr tisztelet a kivételnek, van egy pár normális. De a nagy része útálatos. Én is 10.-es vagyok, én kétszer jártam a kilencediket, az mégrosszabb osztály volt. Ez egy kicsit jobb...de mégse.
Én megértelek :) tudom milyen. Különbözök én is a többitől.
2017. szept. 23. 19:37
Hasznos számodra ez a válasz?
8/16 anonim válasza:
Én olyan sok hiányzást gyűjtöttem, hogy magántanuló is lehettem volna, annyira szerettem a társaságot...ne kövesd a rossz példát, belőled gyönyörű, boldog nő lesz, a többiből prostituált.
2017. szept. 23. 19:48
Hasznos számodra ez a válasz?
9/16 anonim válasza:
Mintha csak én írtam volna ki a kérdést... Én is pont ugyanígy érzek az osztályommal kapcsolatban. Én már harmadéves vagyok, bár mivel kéttannyelvű tagozatra járok, ezért évfolyamot nézve 10.-es vagyok, életkorilag pedig mindjárt 17 leszek. Az én osztályom is tele van nagyképű, feltűnösködő emberekkel, akik állandóan beszólogatnak egymásnak, sőt még nekem is, ha valami éppen nem tetszik nekik. De a legnagyobb problémám azzal van, hogy alapvetően nem vagyok túl szociális. Szerintem soha nem volt senki, akit igazán a barátomnak nevezhettem. Így hát nem is volt alkalmam senkivel sem gyakorolni a személyes kommunikációt, szóval minden nap csak egymagamban üldögélek a szünetekben, órákon nem merek jelentkezni és arra várok, hogy végre haza juthassak. Szerencsére annyira nem szörnyű a helyzet, mert csúnya szavakkal nem szoktak illetni vagy ilyesmi, de mégis elég rossz, ha az ember nap, mint nap egyedül érzi magát, mert senkivel nem találja a közös hangot. Mellesleg én is elkezdtem pár hónapja pszichológushoz járni. Abban reménykedem, hogy ez a terápia majd segít valamicskét és hasznos tanácsokat kapok, hogy hogyan induljak el az "utamon".
2017. szept. 23. 20:48
Hasznos számodra ez a válasz?
10/16 anonim válasza:
Én nem csak az iskolát utálom, hanem mindent aminek köze van az emberekhez, kétszínű és megbízhatatlan mindenki, szóval azt hiszem megértelek. :)
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!