Egy elvont embernek nehezebb beilleszkednie a társadalomba? Mitől vagyok elvont?

Nagyon aranyos vagy. :)

Gyakoris emberekkel nem túl jó ötlet leállni veszekedni, ha valakiben rosszindulat van akkor akármit mondhatsz neki, rosszat akar neked, és nem változik rólad a véleménye.

Az emberek próbálnak alkalmazkodni a többi emberhez, próbálnak úgy viselkedni ahogy mások hogy elfogadják őket. Aki önmagát adja, nem próbál megfelelni, azt lehet hogy nagyon megtámadják, vagy épp nagyon szeretni fogják.

Szóval képzelj el egy rakat ugyanolyan tömegembert, és aki önmagát adja és nem akar nekik megfelelni az eléggé kilóg a sorból. Aki pedig nem olyan mint ők, azt előfordul hogy rohadt nehezen fogadják el, illetve megutálják.

Miért? Mert az embereknek vannak elvárásaik, és aki önmagát adja az nem biztos, hogy ezekbe az elvárásokba beleillik.

"Tesómat a suliban piszkálják mert elvileg "elvont,,. "

Vannak akik szörnyen adják elő önmagukat. Ha úgy adod önmagad másoknak, hogy van önbizalmad, kedves vagy másokkal, sokkal könnyebben elfogadnak.

Szóval összefoglalva..

Azért számítasz elvontnak, mert nem vagy olyan mint a többi, nem játszod meg magad hogy megfelelj nekik.

" Mindenkinek megvan a maga feladata, és mindenki foglalkozzon magával. Vagy csak én gondolom így? "

Az emberek többsége nem így gondolja. Majd ha több emberrel ismerkedsz meg, a nagyvilággal, rájössz hogy az emberek mennyire hihetetlenül másokkal törődnek, belemásznak az életedbe, és megmondják mit hogyan csinálj, ítélkeznek feletted. Ezzel nyomást helyeznek majd rád, hogy ne legyél különc, és nyomd el magad. Ezért nehéz beleilleszkedni különcöknek a társadalomba, mert ez olyan mintha egy macskát akarnál a kutyák közé berakni.

Úgy tūnik, mintha nehezedre esne felismerni azt, hogy a kérdés relatív. Nincs olyan törvény, hogy az elvont embereknek nehezebb beilleszkedni, személyenként van akinek nehezebb és van akinek könnyebb. Ez egyrészt függ a társaságtól is, van ahol befogadóbbak; illetve függ az elvont személytõl, pl. aki érzékenyebb, s egy kis negatív kritikától a föld alá ásná magát, az nem nagyon fog beilleszkedni sehova, még akkor sem ha "normális", teljesen hétköznapi személyiség.

Ez a kérdés úgyan olyan, mint ha ilyesmiket írnèk ki, mint pl: "engem okosnak tartanak, de a bátyámat okoskának", az elōbbi dícsèretnek érthetō, az utóbbi lekicsinylő. Érthetō úgy, mint intelligens, de úgy is mint stréber. Vagy ha valaki kedves, azt érthetik jó értelemben, vagy érthetik úgy is, mint "talpnyaló". Vagy ha valaki "szép" azt is érhetik úgy, mint "magamutogató, feltünōsködő r*b*nc". A vélemények emberenként változnak, nem kell ezen fennakadni.

Megértelek téged!:) A személyes véleményem ez, hogy fölösleges ezen töprengeni, hogy társaság befogad-e elvont személyt. A társaságok ezer-féle ok miatt kiközösíthetnek valakit.

Én művészeti iskolában jártam. Elképzelhető, hogy többségben elvont emberek járnak oda. Volt egy lány iskolás társunk, aki "tipikus üres tucat-lányka", üres mondanivalóval, felszínes viselkedéssel, néha kirívó "pláza-cicás" stílussal... A mi közegünkben ő volt az utált célpont, bár nem közösítették ki épp, de mindenki lekezelően beszélt róla. Úgy gondoltam, ez jó ellen-példa arra, hogy "a tucat embereknek könyebb beilleszkedni, az elvont embereknek nehezebb".