Szerintetek az öngyilkosság megérthető, ha pusztán magányból fakad, nem anyagi okokból? Vagy az az ember nem is igazán vehető emberszámba?

könnyebb feladni, mint küzdeni a problémákkal

ha semmi súlyos betegség nincs, akkor hülyeség

de persze sok gyáva van aki inkább menekül

én is álltam már közel hozzá hülye lelki okok miatt, szóval mondhatni kicsit magamat is leszólom ezzel, de akkor is hülyeség

24F

Nem érthető meg egy olyan számára aki kívülálló s köze s nincs az illetőhöz, csak ítélkezik, hogy nem megoldás s társai. Bírom amúgy, hogy egy csomóan írják itt, hogy gyengeség, stb... Meg gyávák, menekülnek. De szerintem ha előttük állna egy ilyen ember, eszükbe nem jutna segíteni rajta, megerősíteni, legalábbis a legtöbb ilyen ember le se sza.rja ezt a jelenséget. Mert azt könnyű mondani, hogy gyáva meg önző köcs.ög de aki ilyenen töri a fejét, bele kéne gondolni, hogy "magától" nem tud változtatni ezen, ha már az öngyilkosságra jutott végső megoldásként.

Persze az emberek legtöbbje magával van elfoglalva, nem másokkal, szóval észrevenni ezt már nem fogja.

Én nem ítélem el semmiképp ha valaki megteszi. Úgy vélem helytelen ilyenkor csak is egyedül az adott személyt hibáztatni, mert "gyenge volt".

#6:

én segítettem másoknak, hogy ne ilyenekre gondoljanak

7 évig voltam depressziós én is kaptam segítséget és próbálok segíteni másoknak, de ahhoz az illetőnek is akarnia kell!

akik tényleg meg akarnak halni azok meg is teszik!

sokaknál csak segélykiáltás amikor írják, vagy amikor "próbálkoznak"

tudom milyen lent, amikor az ember nem látja a megoldást, de mindig van jobb megoldás!

én is álltam a peremén ilyen hülyeségnek szóval tudom, hogy gyáva és gyenge dolog!

azóta megerősödtem!

24F

Én erre csak ennyit írnék :)

"Szerinted az öngyilkosság hülyeség?

Örülök, hogy így gondolod! De tényleg, komolyan mondom!

Tiszta szívemből örülök, hogy hülyeségnek tartod az öngyilkosságot, mert ezek szerint nem kellett átélned semmit, ami miatt ezt másképp gondolnád...".

Én úgy gondolom, hogy senki nem maga döntött arról, hogy a világra jöjjön. Éppen ezért, ha egy illető úgy érzi, hogy az élet nem neki való, akkor joga van hozzá - feltéve persze, ha ezzel közvetlenül nem árt másoknak.

Nyilván, akik sikereket érnek el az életben, van pénzük, kapcsolatuk stb. azok lenézik az elkeseredett embereket. De ha valakinek évtizedekig csak kudarcban és frusztrációban van része, akkor teljesen érthető, ha már legszívesebben elaludna, és fel sem kelne soha többé.