Mit tegyek igy az eletemmel? Ugy erzem minden szetesik.

Zenével munka, suli mellett is lehet foglalkozni. Örülj hogy van amivel szeretnél foglalkozni, és értesz valamihez. Az ilyen barátok meg ne érdekeljenek, tudom később egyre nehezebb barátokra lelni, de lehet nincs is szükséged rájuk jelenleg, vagy később. Barátnőddel ha szakítasz ez van, ettől nem leszel eunuch, majd lesz valamikor barátnőd. Tudom mindenkinek a saját problémája a legrosszabb, de pl. én csak a leírtakból irigyelni tudnak, nekem sokkal sz@rabb a helyzetem.

Szerintem egyelőre foglalkozz azzal amit szeretsz, a zene. A leírtakból gondolom érettségi előtt állsz, még bármi lehet belőled, az élet csak most kezdődik. Hidd el nem lenne jó ötlet nem tovább tanulni, ha meg annyira nem akarsz itt tanulni, menj ki külföldre dolgozni. Ennyi idősen nagyon kemény lesz, időd sem lesz magadra, nem hogy a hobbidra.

Hàrom fontos dolgot tarts szem elõtt, bàrhol is jàrsz.

Az elsõ, az elfogadàs.:Bàrhol is vagy épp, bàrmilyen helyzetben lehetsz, mindig van vàlasztàsi lehetõséged.Elfogadod az adott helyzetet, vagy nem fogadod el, és energiàdat arra pazarlod, hogy kikerülj egy olyan helyzetbõl ami àltal lehet fejlõdhetsz is bizonyos szempontból.

A màsodik fontos dolog, az elvonatkoztatàs és a megértés.:Amint képes vagy elfogadni példàul azt, hogy nem az érdeklõdési köröddel kapcsolatban tanultàl és kevesebb baràtod van mint amennyit szeretnél jelenlegi élethelyzetedben,,amint ezt ezt elfogadod, egyúttal képes lehetsz elvonatkoztatni tõle, és megérteni, hogy mindez nem lehet hatàssal életed minõségére.

Azt mondod, a zene érdekel.Ez teljesen rendben is van, hol itt a gond?Amikor egyedül vagy, tökéletesen elmerülhetsz abban amit szeretsz.Kreatív lehetsz.Ha igazàn szeretnéd, csak rajtad múlik és meg fogod talàlni a módjàt, hogy mindezt véghez vihesd egyedül is akàr.

De azok a gondok, és problémàk amiket fenttartassz a fejedben azàltal, hogy nem vonatkoztatsz el tõlük, ezek a problémàk nem hagynak teret ennek a szabadsàgnak amit önmagadban hordozol.

Lehet, hogy tanulni szeretnél a "zenével" kapcsolatban, lehet csak ez a mòdja, hogy úgy megtanuld és arra legyen jó amire igazàn szeretnéd.Viszont lehet, hogy ha nem ragaszkodsz ehhez az egyetlen módhoz, talàn élvezni is fogod tudni az önmagad àltal megszerzett tapasztalatokat a zenével kapcsolatban mindaddig, amíg ez nem tud vàltozni.

Amit elfogadsz, az a tér, a sajàt szabadsàgodnak szabadul fel mindenféle életszempontból nézve.Amit nem tudsz elfogadni, az leköti életenergiàd, figyelmed, akàrhànyszor szembetalàlkozol vele.Csak vetítsd ki ezeket a szempontokat jelenlegi életedre, majd megérted, nem kell vàltoztatnod semmin sem, csak a nézõpontod vàltozik.Minden a helyére kerül, és az életed értelmet fog kapni abban amit szeresz és élvezel.

Kedves Kérdező!

Rád erőltettek egy olyan döntést amelyet te nem akartál, sajnos elég későn jöttél erre rá. Sajnos ebben a helyzetben tanulmányaid terén nem sokat tehetsz: vagy vizsgázol, vagy elölről kezdesz mindent, talán lehetőség volna 9.-be átmenni zene sulira, ezt te kell eldöntsd és megérdeklőd.

Az hogy kevés barátod van és hogy sokan figyelmen kívül hagynak, annak ellenére hogy segítettél nekik, arra vezethető vissza, hogy az emberek többsége nem értékeli a többieket, és csakis magával van elfoglalva. Képesek kell legyünk felismerni a számunkra kedvező kapcsolatokat, azokat amelyekben kölcsönös a szeretet.

Mindenképp javasolnám, hogy keress fel egy pszichológust, gondolom az iskoládnak van. Mond el neki ezt a gondodat, és ő tud benne segíteni. Semmi szégyen nincs benne, főleg mivel pályaválasztási szándékkal keresed fel, és persze később az érzéseidről is beszélhetsz.

Üdvözlettel,

A. Pszichológus