Ti hogyan ítélnétek meg a történetemet? Én hibáztam vagy a közösség? Folytatás lejjebb

Általános iskolában rengeteget csúfoltak, sikeresen elhitették velem, hogy egy hülye fogyatékos vagyok és nem érek semmit. Amikor bekerültem a középsuliba, nagyon zárkózott és zavart voltam (nemcsak az általános iskolai élmények miatt, hanem amúgy is az vagyok). Próbáltam beilleszkedni az osztályba, de nem sikerült. A többiek pedig rám se hederítettek, a közösség hamar kialakult - nélkülem. Most ötödéves vagyok, mindenki elmebeteg különcnek tart (tisztelet a kivételnek), nincsenek barátaim, se barátnőm, nagyon elveszett vagyok. Úgy érzem, most már hiába próbálok tenni ez ellen, már csak az a hülye, visszahúzódó remete vagyok a szemükben. Úgy érzem, nem vagyok való az emberek közé, hülyének érzem magam közöttük. A kapcsolatteremtés nehezen megy, már félek odamenni valakihez, mert tudom, hogy úgyse kíváncsi rám.

Szerintetek én hibáztam, mert nem tudtam nyitottabb lenni, vagy ők voltak túl távolságtartóak?

Szeretnék csak építő jellegű hozzászólásokat. A rosszindulatú vagy lesajnáló megjegyzéseket legyünk szívesek megtartani magunknak. Előre is köszönöm.

Aki maga is átélt hasonlót, vagy tud ilyen esetről, az kérem, ossza meg velem, lehet privátban is.