Nagyon egyedül érzem magam terhesen! 27. hétben vagyok, a párom 12-14 órát dolgozik heti öt napban! Mit tegyek, úgy érzem megöl a magány?!

"Oké, hogy tisztán lássatok! Van pénzem nekem, mivel, nem egy otthon ülő, vagy munkanélküli voltam! Majdnem annyim van egy hónapban mint neki, a munkájával. Mindketten tudjuk, hogy ez nem a pénzről szól! Soha nem várnám, vagy vártam, hogy itt üljön mellettem egész nap és a kezemet fogja! Egy babát már elvesztettem a 26. hétben! A félelmemnek, vannak alapjai! Tisztában vagyok azzal is, hogy most depressziós vagyok!"

Tisztánlátás, pipa. Nem a pénzről szól? Akkor szerinted miről? Én is nyomtam nőként 12-14 órákat (vendéglátóiparban), és igenis jó kiereszteni a gőzt meló után. Pláne, ha hazatéréskor csak a hiszti vár otthon. A munkát nyilván a pénzért csinálja. Az esti sörözést meg talán azért, hogy téged el tudjon viselni ebben az állapotban. Lehet, hogy mikor nem vagy bruttósítva, akkor "normális" vagy, de most minden egyes mondatodnál forgattam a szemem, mert az írásodról, (na meg a rohadt sok felkiáltójelről) ordít, hogy egy rinya p. csa vagy! Ehhez képest pedig még igen kedvesnek, és türelmesnek is tűnik a párod. Embereld meg magad, és legyél kicsit elviselhetőbb, mielőtt még kinyírod a kapcsolatotokat.

Dolgozz terhesseg nem betegseg hogy otthon mereszd

Menj nyelvettanulni mert kulonben csak getto anyuka lesz beloled es a gyerekedbol is.

A retteges az unalomtol van

Nyelviskolaba csak tanulni kell ceruzat emelhetsz

én azt javaslom,hogy költözzetek vissza a másik városba,ahol régen laktatok. ha fele ennyi munkával kb ugyanennyi pénzt tudott keresni,akkor mi a kérdés? nem éri meg 12-14 órát dolgoznia naponta, ha kevesebb melóval is keresett ennyit. költözzetek vissza, gondolom a lakás/albérlet árak sem annyira vészesek,mint a fővárosban.

és tényleg próbáld meg elfoglalni magad amíg dolgozik. filmezz, olvass stb. ne otthon ülj és bosszankodj,az nem fog segíteni.

és ezt tényleg beszéld meg a pároddal,hogy ne menjen már minden nap inni, mint egy utolsó alkoholista. nem azt mondom,ha heti 1-2x beülnek valahova a barátokkal oké. de minden nap kicsit sok.

és amúgy te is próbálj barátnőket keresni.akár hasonló helyzetben lévő kismamákat.vagy magyar anyukákat akik kint élnek... hajrá

Most már késő bánat, de ezért lett volna célszerű még a kapcsolat komolyra fordulta előtt letisztázni, hogy mik az igényeitek, mit vártok a kapcsolattól, az élettől, stb. Szemmel láthatóan neki a munka a legfontosabb, a leírásod alapján talán munkamániás is, és képes ezért mindent beáldozni. Te pedig pont az ellentéte vagy. Te inkább élnél szerényebb körülmények között, de közel a családodhoz, a barátaidhoz, együtt a férjeddel.

A baj az, hogy ezt még családalapítás előtt kellett volna megtárgyalnotok, és vagy valami kompromisszumos döntést hoznotok, vagy ha semmiképp nem működik, akkor nem belekezdeni a családalapításba.

Most annyit tehetsz, hogy megpróbálod kihozni a jelen helyzetből a legjobbat. Oké, hogy heti 5 nap dolgozik, de 2 napot együtt vagytok. Tessék minél több közös elfoglaltságot szervezni, akár nap végén is. Bár 14 óra az húzós, de időnként pl egy közös mozizás simán beleférhet. Vagy egyszerűen csak egy-egy könnyed esti séta.

Ha végképp nem megy, akkor a párterápiát javaslom.