Miért nem keres senki és miért nincs pozitív visszajelzés másoktól?

Kedves 16-os, megérkezett a jó kislányod!

Vannak még normális nők, és normális férfiak is vannak. Sajnos te nem tartozol közéjük.

Kedves kérdező, nem gondolkodtál még azon, hogy változtass valamin? Baráti kör, hobbi, suli, munkahely, hozzáállás, vallás? Tulajdonképpen bármi amihez csak kedved van. Olvass a témában könyveket, böngéssz fórumokat! Nagyon sok hozzád hasonló problémával küszködő ember van a világban. Ez van, a társadalom és az emberi értékrend is folyamatosan változik, az internetes társadalmat pedig el kell fogadni. Nem kell, hogy beleolvadj, kövesd, csak fogadd el, hogy van. A személyes emberi kommunikáció fontossága nem fog megváltozni.

Neked leginkább önismeretre lenne szükséged, és hogy felül emelkedj az aktuális helyzeteken és tudd külső szemlélőként értékelni őket.

"nekem jutottak eszembe és nekem volt időm az embereket megkeresni" Hát ne keresd őket. A barátság két emberen múlik. Ez csak önámítás és a másik fél érezheti ezzel, hogy rá akaszkodsz.

Nem ámítalak semmivel. Lehet, hogy rossz emberekkel találkoztál eddig, de az is lehet, hogy olyan tulajdonságokkal rendelkezel (még ha mások nem mondják is, vagy nem veszed észre), ami mások számára nem kívánatos, vagy egy idő után teherré válhat. Nem tudhatom, nem ismerlek.

Azt mondják, senki kedvéért ne változzunk meg, mert azok már nem mi leszünk. De ez nem így van, legalábbis nem mindig. Én felismertem magamban a rosszat, mielőtt még mindenki kitaszított volna, de ismerek olyat, akinek nem sikerült.

Segítségnek pedig az internetet tudom ajánlani (barátkozz, barátkozz, barátkozz), vagy ismét, önismereti könyveket.