Mit tegyek? Hogy eljem meg pozitivan?
a szuleim elvaltak,anyukam egy ideje kulfoldin dolgozik,eddig a novereimmel laktam Pesten.
Nyar ota kint elek en is. Mindenki mondja,hogy jo lehetoseg stb,de en soha nem vagytam ra.
Az iskolaban bunkok velem,alapbol foatalabbak az osztalytarsaim nalam ket evvel a nyelvtudas miatt.
Minden reggel mikor a buszon ulok az iskola fele meghalok ujra es ujra. Csak azt varom,higy hazaerjek,amikor hazaertem ujra rettegek a masnaptol. Anyukam latja,tudja, de itt van munkaja es nem tesz semmit .
A novereim Pesten maradtak,nem engedi,hogy visszamenjek.. gindolom nem akar egyedul maradni.
Ugy erzem lassan meghalok belul
Esetleg tudnatok szempontokat mondani,hogy ne erezzem magam egy koncentracios taborban? Hogy probaljak nezni? Vagy miert jo ez nekem??
Szerintetek okkal van ez ?
Megkérdezhetem, hogy melyik országban vagy? :)
Szerintem próbálj mindenkivel kedves és nyitott lenni, a sértéseket pedig engedd el a füled mellett. Nagyon fontos, hogy azért azt se hagyd, hogy kihasználjanak. Minden kezdet nehéz, de ha megszokod, akkor már csak jobb lesz.:) Ne aggódj, és érezd magad szerencsésnek, mert nekem van olyan ismerősöm, aki még sosem járt külföldön, pedig már 16.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!