28 éves vagyok. Van még esélyem rá, hogy ne egyedül éljem le az életem?
Ha változtatsz az életeden, hozzáállásodon (és egyáltalán megvan a szándékod hozzá), akkor van esélyed. 28 évesen nem vagy egy vénség, ne ásd már el magad.
Ha a jelen körülményeiden nem változtatsz, akkor sem kizárt, de alacsonyak az esélyeid.
A származásod meg totál lényegtelen, nem ezen múlik.
Miért nincs lehetőséged elköltözni?
Egy nagyobb városban könnyebben találnál munkát és barátnőt is.
A férjem 31 volt mikor összejöttünk, tehát még nem vagy teljesen elkésve.
Viszont most már abban a korban vagy, amikor nem a discokban kell leszólítani a csajokat. Ha nem akarsz elköltözni, akkor is muszáj lenne emberek közé járnod. A legjobb amit tehetsz, ha keresel valami hobbit amit többségében lányok űznek, de férfiként sem gáz. Így lehetőséged lenne ismerkedni és mindig lenne közös téma. Plusz ügyelj a megjelenésedre, pl. mackónadrág és régi póló helyett farmer és ing. Plusz fodrász, ahol divatosra vághatnád a hajad. Persze ezek külsőségek, de az első percben mindenki ez alapján ítél.
Mosolyogj! Még a buszon is jó, ha rámosolyogsz valakire. Ha egy lány visszamosolyog rád, azt jelenti, hogy szimpi vagy neki, tehát nyugodtan leszólíthatod!
Nehéz lehet a kiszakadás egy ilyen se munka - se imserős faluból, de nem lehetetlen.
Össze kéne kapargatni egy kis kezdőtőkét (családi támogatásra nem számíthatsz?), és munkalehetőséget nézni, oda költözni, ahol van munka - nem feltétlenül BP, vagy drága nagyváros, olcsóbb helyek is vannak, lehet szobát is bérelni, nem csak egész lakást, vagy bérlőtársakat keresni interneten, akik hasonló helyzetben vannak. Ha annyival olcsóbban találsz lakhatást a munkalehetőséges város melletti kistelepülésen, hogy megérje a beutazás, akkor is előrébb vagy.
Vagy vannak munkák, ahol lakhatást is biztosítanak, még ha munkásszállón is, elindulni el kell valahonnan.
Tájékozódj a lehetőségekről, az interneten nem olyan nehéz, ne törődj bele a helyzetedbe, akkor az esélyeid is nőnek, nem csak kapcsolatra, de normálisabb életre is.
5. adok magamra, ápolt vagyok és jól öltözött. mosolyogni nem mosolygok mert egy idegenre nem mosolyognak vissza. milyen női társaságba? mire gondoltál ? szolárium? vagy mire ? amint mondtam egy kis faluban lakom, és itt az emberek bevannak gubbadva a szobában.
6. az egész hozzám tartozóm szegény, alig élnek meg, nem hogy rajtam segíteni tudjonak. a legközelebbi város, 40 km-terre van ide, és ott sem ólcsok az albérletek, oda is kell pénz még kitartjak mire fizetést kapok. ezek rég összeszámoltam. és akárhová megyek is albérletbe? minimum 150 ezer ft-ra szügségem lenne. MINIMUM. olyan mint ha meg lennék kötve, mint egy börtöngeh lennék láncon! de ha lessz lehetőségem, akkor rögtön lelélepek innen köszönöm a tanácsot. a kérdés mikor történik meg. mert tudom, ha itt maradok akkor nekem vége! remélem nem évek múlva sikerül innen elköltöznöm. munka lehetőség egyáltalán nincs errefelé.
28 évesen még nem vagy lekésve semmiről, de ideje többet tenned. :-)
Ha 40 km-re van a legközelebbi város és esetleg ott is találnál munkahelyet, kiindulási pontnak nem lenne rossz. Ha van tömegközlekedés. 40 km nem vészes, simán lehet ingázni.
A másik: remekül lehet a neten is ismerkedni, vannak kifejezetten társkereső oldalak, ingyenesek is. Igy ismertem meg a férjemet és lassan már 10 éve vagyunk házasok. :-) Sok sikeret!
Ja, de azóta látom, hogy a magyar nyelvvel alapvető problémáid vannak... Nem lehet, hogy ez a gátja az ismerkedésnek?
De komolyan... "az egész hozzám tartozóm"??? Inkább nem is elemzem...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!