Mit tegyek ha nem tudom feldolgozni a nagymamám halálát?

Menjél pszichológushoz, ennyi.

Szerintem igyekezz kialakítani valakivel egy igazi mély kapcsolatot, ahogyan írtad. Szerezz barátokat új dolgok kipróbálása során, és akkor lesz majd kivel megbeszélned a dolgokat, lesz aki igazán törődik veled.

Én is nagyon jóban voltam a nagymamámmal, annyira szerettem/szeretem és én se tudom, hogy hogy dolgozzam fel ezt az egészet. Ő még konkrétan nem halt meg, de olyan súlyos demenciában szenved, hogy nem is ismer meg minket, és nem is lehet vele beszélgetni, néha néha elhagyja egy-két értelmes mondat a száját, de egyébként se füle se farka annak amit mond. Szörnyű ezt látni, és lassan már egy éve van ebben az állapotban, és mivel ez csak rosszabb lesz, tulajdonképpen azóta gyászolom folyamatosan, ami érzelmileg teljesen megvisel. A régi szép emlékek mellé pedig most csak ezek a borzalmasak kerülnek, amitől csak még jobban hiányzik az akkori énje. És hiába vagyok ott mellette, mégis akkor érzem magam tőle a legtávolabb. És annyira félek attól, hogy bármikor meghalhat, pedig lehet, hogy úgy könnyebb lenne az egész, de már az, hogy ez egyáltalán megfordult a fejemben, már az is iszonyú bűntudatot kelt. Nekem talán csak annyival jobb, hogy van más, akivel közelebb állunk egymáshoz, de ettől még átérzem a helyzeted. Úgy látom, hogy ezt csak úgy tudod feldolgozni (mégha csak részben is), ha találsz valakit, aki ugyanannyira megért téged, akivel ugyanannyira közel tudtok kerül egymáshoz. Remélem minél hamarabb sikerül! Ne add fel a reményt!