Úgy fest, hogy nem menekülhettek a magány elől, mindig egyedül maradok. Nem harcolhatok a sorsom ellen?
Már ott tartok, hogy újra egy barátom sincs. Elijesztem őket, taszítom őket. Már átnéznek rajtam mintha nem léteznék.
Ballaszt vagyok. Egy nehezék, amitől mindenki szabadulhat.
Gyógyszer, kötél vagy esetleg a Dunába ugrás ez maradt nekem.
De belegondolva. Mi lenne bennem a jó?
Ügyetlen vagyok. Semmi önvédelmi mechanizmusom sincs. Félős vagyok. Érzékeny vagyok.
Evolúciós hátrány mindegyik, és a hordaösztönből levezetve minden ember csak azokkal társul, akikkel evolúciósan erősek lehetnek.
Ez öröklött tulajdonság. Nem lenne kár értem, ha megölném magam.
Szerezz egy kutyát / macskát.
Nem vicc, komolyan.
27 vagyok és férfi.
Amúgy meg a magánynak ez az evolúciós szerepe, elkülöníteni az életképes egyedektől a létképteleneket.
Egy kutatás bebizonyította, hogy csak azok lehetnek barátok, akiknek a génjeik kompatibilisek. Ergo, én magányosan fogok megöregedni.
Alkoholista leszek, drogos vagy öngyilkos, mert SENKI sem tartott vissza. Korai halál. Senkinek se fogok hiányozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!