Az életem unalmas, és kirekesztettnek érzem magam, hogyan változtathatnék?

17 éves fiú vagyok.

Mindjárt itt az iskola, ha szeptemberben bárki megkérdi, hogy mit csináltam a nyáron nagyjából semmit nem fogok tudni mondani.

Felkelek délben, és szószerint nem csinálok semmit egész nap. Még csak nem is gépezek, régen sokat gépeztem, de már egyáltalán nem foglal le. Nézek néha videókat, meg sorozatot, de emellett semmi.

Osztálytársaimmal nem vagyok jóban, meg nem egyezik az érdeklődési köröm senkivel. Ahol lakok van pár közeli barátom, akikkel néha kijárkálok itthonról, viszont kevésnek tartom ezt. Régen szinte naponta eljárkáltunk baromkodni, most csak akkor hívnak ha nincs más dolguk. Barátnőm nincs, nem is hiszem, hogy lesz.

Bulizni nem járok, mert nem is élvezném, nem is az én stílusom, és nincs is kivel, "barátaim" cikinek tartanák ha velem kéne eljárniuk bulizni.

Koncertekre járok szívesen, viszont ritkán vannak jók, és akkor is drágák.

Játszok hangszeren, de azzal nem lehet ellenni egész nap...

Nem vagyok valami szociális személy, nem is nagyon ismerkedek emberekkel. Az emberek általában lesz'rnak, ha már egy ideje beszélek valakivel úgy érzem, hogy csak idegesítem őket, és alig várják, hogy azt mondjam, hogy mennem kell..

Pedig érdekes embernek tartom magam, humorom is jó, általános iskolában még nem is voltak ilyen gondjaim mint amiket most felsoroltam, egyszerűen jó volt minden. De középiskola óta elszakadok mindenkitől akik eddig jók voltak hozzám.

Az ötlet, hogy ezt felteszem gyakorikérdésekre onnan jött, hogy már augusztus van, és tiszta stressz vagyok, ugyanis mindjárt itt van a 11. évfolyam, eddig nem volt semmi életem, egy ilyen nehéz évben végkép nem lesz, még csak időm se arra, hogy bármiféle izgalmat kerítsek magamnak.

Nem szeretek "hisztizni", de jó érzés egyszer kibeszélni, még akár itt is (ha már máshol nem tudom..) ami bennem van.

Bocs, hogy hosszú lett a leírás, és teljesen összevissza, de azt írtam ami jött, úgy ahogy jött.