Magány, no de miért?
Kezdjük ott, hogy aki végig olvassa annak megköszönöm.
Szóval a történet ott kezdődik, hogy bő 4 éve összejöttem egy lánnyal, telt az idő összeköltözünk, majd elég csúnya szakítás után magamra maradtam. Közben elkövettem egy nagyon öreg hibát, nem igazán foglalkoztam az ismerősökkel, az meg még korona az egészre, hogy majdnem kivágattam magam az egyetemről. Szerencsére "megúsztam" vagy 3 év plusszal.. (jó hülye voltam) Az exem elköltözött, elég hamar túl is lettem a dolgon. Persze fájt meg stb, de elegem volt belőle is meg a kisstílű játszmákból. Mind1 vége van...
No haveromék, megtaláltak megint, felhívtak stb, nagy buli minden. Meg is örültem a megkeresésüknek, mert nem volt képem már megkeresni őket. Ok buli megvolt istenesen berúgtam, szokásos fáradt gőz kiengedés.. A bibi ott kezdődik, hogy Barátaim párjai is itt voltak, így én lettem az aktuális céltábla, de egy "barátom" sem mondta volna párjának, hogy hagyjanak. Talán nem kellet volna ennyire berúgnom. Bocsánatot is kértem, de azt azért tudni kell barátomék is megérnek egy harangozást... De hát ők mind komoly emberek lettek. Ráadásul egész este éreztem egy "feszültséget" a levegőben, "páronként" ilyen méregetés, kinek van több kategória.. Ezután, nem kell mondanom összetörtem, hogy már ide sem vagyok jó, utána meg tiszta ideg. Én nem vetíteni mentem oda, elég nekem a főnökre mosolyogni mikor legszívesebben nyakon ütném. Ráadásul mindenki tudja rólam, kimondom azt amit gondolok, és igen is leb***om azt aki megérdemli, hisz a barátság is erről szól.
Jelenleg ott tartok, hogy van a sz.gép, én, és a négy fal, +az egyetem amire nagyon hajtok, de jelenleg szinte semmilyen emberi kapcsolatom sincs senkivel... Bizalmamat is elvesztettem mindenki felé. amúgy sem voltam heverkodós típus, jelenleg itt állok, lelki betegség depresszió távol van tőlen, attól erősebb vagyok, de kicsit úgy érzem mint "ember" leszerepeltem, kicsúszott a lábam alól a talaj...
Hogyan tovább?
válasza:Szia. Ha ilyenek a barátaid... Azok már nem is igazán barátok. Persze rohadtul fáj az embernek, ha az "aktuális életeszerelme" miatt megpattan egy barátja, tetszik-nem tetszik, a tüske az ott marad. Nagyrészt tönkre is vágja a barátságot, tapasztalat, velem is bejátszották. Szar ez... Meg annyira bepiálni se kellett volna... Próbálj azért velük négyszemközt dumálni, hogy ki vevő még rád és ki nem.
Nézd, az ember hibázik, nálad ez az ára. Szedd magad össze, kerülj be szépen megint az egyetemre és barátkozz. Én se vagyok aza nagy ismerkedős fajta, de lett 1-2 jó ismerősöm.
Másik meg, ne ülj otthon, mint valami szobanövény, keress valami hobbit. Járj le konditerembe, vagy valami tanfolyamra iratkozz be, küzdősport, bármi, csak ne otthon rohadj.
válasza:Sokféle ember van, ők ilyenek, mások másmilyenek. Ez "szerencsejáték", és nem szabad feladni, mert ezért a játékért megéri.
Mindenképp jól teszed, hajts az egyetemre, és szerezz minél több tudást (nem feltétlenül az egyetemre gondolok), nem mindig kell rengeteg ember. Persze, nyilván kell valaki, akire lehet számítani...
És még szép, hogy erősebb vagy! Mondanám, hogy, ami nem öl meg, az megerősít, de mivel ezt hülyeségnek tartom, csak annyit mondok, hogy minden, amit az élettől kapsz, tapasztalatot ad, és értékesebbé teszi az ittlétedet.
válasza:A lényeg, hogy ismerkedj és igyekezz mindenféle embert megismerni; viszont egy alapvető bizalmatlanság azt hiszem, egészséges - legalábbis ne fogadj senkit !rögvest! a bizalmadba.
Emberként nem lehet leszerepelni, kivéve, ha: gyilkolsz, rabolsz, csalsz, hazudsz, erkölcsi bűnöket követsz el, másokat gúnyolsz, kinevetsz, megalázol.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!