Milyen szituációk vannak, ahol két ismeretlen ember természetes módon szóba elegyedhet?
Tegyük fel, hogy látsz egy szimpatikus embert, és szóba elegyednél vele, nem feltétlenül ismerkedési szándékkal, hanem akár csak úgy beszélgetni. Milyen helyzetek a legjobbak erre?
Először mondok egy negatív példát: mondjuk egy padon ül, nézi a telefonját, te meg megszólítod. Ebből is kijöhet valami, de ez nem egy igazán jó szituáció erre, mert lehet, hogy vár valakit, nincs kedve beszélgetni, stb.
Egy pozitív példa: kutyát sétáltatsz, és ő is szembejön egy kutyával. A kutyák megszaglásszák egymást, és ilyenkor magától értetődően el lehet kezdeni beszélgetni először a kutyákról, és aztán esetleg másról is.
Tudtok még a fentihez hasonló pozitív példákat mondani, ahol a helyzet olyan, hogy adja magát a beszélgetés? Bármilyen helyzet jöhet, csak a lényeg, hogy olyan legyen, hogy maga a szituáció természetessé tegye a szóba elegyedést. Hány ilyet tudunk összeszedni?
válasza: válasza: válasza:Ember, gyakorlatilag a nyílt utcán "véletlenül" meglöksz egy "szimpatikus embert", elnézést kérsz, és beszősz valami semmitmondó társalgási formulát sietségről, tömegről, saját figyelmetlenségedről, vagy bármi. Aztán ha hozzátesz valamit ő is, akkor már szerva itt, csere ott.
De erre csak akkor térhetünk vissza, ha csődbe megy a kifogásgyár.
Persze, meg is lehet lökni valakit, meg egyéb módok is vannak. Ez a kérdés viszont arról szólt, hogy milyen szituációk vannak, ahol két ismeretlen ember természetes módon (tehát pl. meglökés nélkül) szóba elegyedhet. Mondtam a kutyás példát, bizonyára van hasonló helyzet, ezeket keresem.
Nyilván a rámenősebbeknek simán megy a meglökés, megszólítás, stb. de sokan vagyunk, akiknek ez nem magától értetődő, ezért jobb egy könnyített helyzet, ami megkönnyíti a kapcsolódást.
Értem én, hogy ez abszurdnak tűnhet azoknak, akik simán leszólítanak másokat, de próbáljátok magatokat a visszahúzódó, nem kommunikatív emberek helyébe képzelni. Nekünk ez sokkal nehezebb, ezért keresek én pl. ötleteket, hogy milyen könnyített helyzetek vannak erre.
Viccelődni meg gúnyolódni lehet ezen, de a segítség jobban jönne. Méghozzá olyan segítség, ötletek, ami a kérdésben megfogalmazott keretek között működik, tehát olyan szituációk, amik természetes módon megkönnyítik a beszélgetés megindulását.
A visszahúzódó embereknek kell ez a könnyítés, az nem elég, hogy vegyél erőt magadon, és szólítsd meg. Ezért kell valami plusz, ami átsegít a kezdeti nehézségeken.
válasza:Oké, köszönöm, így világos. Akkor egy gyors brainstorming:
Szép és nevezetes helyeken az arra járókkal lefényképezteted magad, és olykor megdícséred a ruhájukat, gyereküket, vagy magát a jól sikerült képkompozíciót, ha olyan. Jó, ez is proaktív kicsit, de legalább könnyű.
Bolt, kívánatos idegen, ergo füllentés belefér, később remélhetőleg jót nevettek majd rajta. Leemelsz a polcról valamit, garantáltan apró betűkkel vannak rajta az összetevői, és kamuzol otthonhagyott szemüvegről miközben megkéred, hogy olvassa fel az összetevőket. Legalább kapsz egy képet az angol kiejtéséről. Meg hirtelen megtáltosodó szemmel befér a hajviselet méltatása, vagy csak simán bizonyos hozzávalók miatt egy vélhetően közös dörgés indítása, aztán látásjavulás. :)
Jó öreg "fel tudna nekem váltani egy..." kezdetű mantra, lehetőleg húszezressel integetve. Csomó emberrel szóba lehet elegyedni, nagyon nagy ziccer a rendszer szapulására, ami valljuk be, nagyon sok nehéz sorsot összekovácsolt már.
Megállsz egy parkban, fölfelé nézel hosszasan, és néhány arra járónak mutogatsz is fölfelé. Esküszöm, a legjobb arcok még be is szállnak a hülyeségbe, mikor rájönnek, hogy tényleg nincs ott semmi.
Jön a jó idő, nyílt víz, ruhátlan emberek... Megéri kimenni valami szabadstrandra, és mondjuk indítani egy egyszemélyes szemétszedő akciót. Meg közben lapos oldalpillantásokkal ellenőrizni mások hulladékkezelési szokásait, és a különösen aktívnak mutatkozóknak megköszönni a segítséget, együtt mondani pár "jó szót" a szemetelőkről, és elárulni, hogy te is önként nyomod, egyszerűen nem érezted jól magad a napon, miközben párméterenként rothadó valamiket fújdogál a szél. Ha ilyesmi ember vagy, akkor találhatsz pár hasonló, mélyebb lelkületű barátot.
Nem utolsó sorban vadászhatsz a nálad is elesettebbekre, és besegíthetsz nekik a tapasztalataiddal, miután tisztáztad, hogy te is küzdesz ezzel, mint malac a jégen, csak valamivel előrébb tartasz már.
Annyit hadd fűzzek még az egészhez, hogy az első gyakorlati résznél világos lesz, mennyire értéktelen akármekkora mennyiségű elmélet, ha nincs aki megvalósítsa.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!