A magukba fordult emberek mentálisan betegek vagy csak sokat csalódtak az emberekben?

Lehet, hogy betegek, de az is lehet, hogy azért elvonultak, hogy ne fertőződjenek meg a beteg társadalomtól. Lehet, hogy csalódottak és azért ilyenek, hogy többet ne csalódjanak. De az is lehet, hogy ez az életformájuk. Azért fordulnak el a világtól, hogy épüljenek és ne rombolódjanak.

Ha mégis mentálisan betegnek látod őket, akkor az nem más, mint a társadalom tünete.

Ezt én értelmetlen kérdésnek vélem. A nagykorúak túlnyomó többsége nem infantilis, tud felelősséget vállalni, korrekt, nem szemellenzős, nem aljas, és végképp nem fordul elő közöttük szadista magatartás.

A nagykorúak többsége tehát nyugodtan hátradőlhet, és jól érezheti magát az egészen rendben levő lelkiismerete miatt.

Nem mondanám azt se, h csak az orruk hegyéig látnak, vagy hogy ne látnák a fától az erdőt. Sőt, a felnőttek java része számára meglehetősen idegen a vágóhidak gondolata, mivel empatikusak az állatvilággal szemben. A közönyt, agressziót távolról se ismeri a felnőtt lakosság java része.

Szerintem tehát nem sok értelme van a kérdésnek, bár ez csak egy vélemény, lehet ,h tévedek.

A felnőttek többsége nem agresszív, jól is néznénk ki... Aki rossz szándékkal agresszív, az általában egyben paranoid is, ugyanakkor félős kis nyuszi, és agresszióval kompenzál. Ez viszont távol áll a legtöbb felnőtt embertől.

Annak a kevés agresszívnak tehát puszikálom azt a kis érzékeny, korlátolt, önző , vak lelkét. :)

Szerintem alapvetően harmonikus világban élünk. Nem értem, mit nyavalyog ennyi ember... Nekik semmi se jó? Nem mondom, h sok lenne az olyan szerencsés ember, aki bárgyú, vak agresszióval találkozna, de azért a többieknek se lehet szerintem panasza.

Szégyellje magát, aki panaszkodik, meg szándékosan eljátssza a befele forduló, miután évtizedeken át agressziót, tettelegességet és szadizmust élt át mint áldozat.

Látjátok, aki nem bántanak, és még alapvető anyagiakban se szenved hiányt, nos - annak nehéz! Mélységesen együtt érzek velük. Kibirhatatlan szenvedéseken mehetnek keresztül. De ha látok ilyet magam körül , szívesen adok egy gyógypuszikát a bibicskéjükre. Annyira sajnálom őket. :(

Bocsánat! Elírtam! Bi-bicskájukra! Ugye így kell ragozni?

Elnézést, h szennyezem itt a levegőt, borzasztó alacsony színvonalú fogalmazásmódommal és helyesírásommal.

"én egyszerűen a barátomtól való félelmemben zárkóztam be."

Milyen barát az ilyen?? Hagyd ott a pi.csába!