Mit tegyek? Mit kellene tennem, hogy jobb legyen? (Már az
öngyilkosság jár a fejemben)
Figyelt kérdés
Középiskolás vagyok 17 éves. Utálom az életem. Utálom magam. Utálom a sulit. A szüleim nem engednek semmit sem.Sem barátkozni sem ,hogy el járjak valahova ,hogy legyenek barátaim vagy valami. Csak suli aztán haza. Nekik az is csavargásnak számít ha elmegyek suliba. Vannak rokonaik..az anyunak és az apunak is vannak testvérei. Akiknek van gyerekeik velem egy korúak ők elengedik így a gyerekeiket ki engedik stb.. Nyáron még elmondtam a körösztapámnak ,hogy mi a helyzet most is az egyik messzebi rokonaiknak ,de nem csinálnak semmit. Egésznap csak netezek vagy tv-t nézek tanulok és olvasok már nem tudok mit kitalálni ,ami lekötne olvasok,takarítok,tanulok,főzök,netezek,tv-zek,zenét halgatok. A sorozatokat is minimum 1000000 láttam. Nem örülök semminek sem. Csak az tenné ha végre elmehetnék és élném a saját életem. Itt nem lehet önmagam úgyérzem. Akár mit csinálok az rossz. Nem nyílok meg úgy a szöleim előtt. Mivel úgy sem tetszenne az nekik. Számomra előttük való megnyilás fura. A sulit is utálom. Eredetileg nem is ide szerettem volna jelentkezni ,de az anyám nem engedte ,hogy oda jelenkezzek ,ahova szerettem volna. :( 17 éves vagyok még ebből a suliból van 3évem (4éves) ,mivel a szüleim később iratak be a suliba.+itt alapiskolában nálunk 9osztály van. Folyton csak szomorú vagyok nem bírom ez nem élet. Nincsenek barátaim netes barátaim vannak ,de az nem olyasmi mint ,aki itt van melletem. Egész nyáron ... egészen mostanáig itt a négy fal között éltem. Olyan mintha kezdenék megörülni. Nem tudok önálusulni tapasztalatokat szerezni sem. Folyton szomorú vagyok és ideges ,hogy még 3évig így kell élnem. Már az öngyilkosság jár a fejemben!
"Nekik az is csavargásnak számít ha elmegyek suliba."
Ezzel megnevettettél :)
Nincs a suliban akivel jóban vagy és be tudnád mutatni otthon hogy a szüleid megismerjék és elengedjenek vele valamerre? Ha csak a környéketeken túrázni, biliárdozni, vagy ilyesmi. Nincs valami hobbid, vagy nem szeretnél valamit csinálni ami érdekel?
2013. nov. 6. 02:11
Hasznos számodra ez a válasz?
2/16 anonim válasza:
Egyébként próbálj beszélni a szüleiddel hogy te szívesen csinálnál valamit a suli mellett, akár diákmunka vagy sport. Ebbe csak nem köthetnek bele.
2013. nov. 6. 02:13
Hasznos számodra ez a válasz?
3/16 A kérdező kommentje:
Próltam nem engedtek. :( Volt egy barátnőm még tavaly ,aki be mutattam nekik ,de nem volt semmi hatása. Már nagyon sok dologal áltam elő ,hogy engedjenek el.
Az a sulis igaz multkor volt suli haza jöttem és vissza lehet menni meg beszélni a kiránduláson valamit és megkérdeztem ,hogy nem e mehetek vissza anyu meg: Dehogy! Egésznap csavarogtál!
Erre én: nem is suliba voltam!
Erre az anyám: De az is csavrgás! o.O
-Nem akarnak nekem rosszat csak féltenek ,de nem értik meg ,hogy nekem ez milyen rossz. Már ott tartok ,hogy el akarok menekülni új életet kezdenni ,de 17 vagyok még csak. Nagyon rossz rab vagyok a saját otthonomban. Nem is tudok így senkivel sem beszélni az a legrosszabb :/ :(
2013. nov. 6. 02:28
4/16 anonim válasza:
Ahogy idősebb leszel változni fog ez ne aggódj, 18 éves korodban állj a sarkadra és viselkedj felnőttként, ne hagyd hogy befolyásoljanak.
2013. nov. 6. 04:08
Hasznos számodra ez a válasz?
5/16 anonim válasza:
Jó sok üres dumát kap, de nyilván aki nem debil, az magától is kipróbálja ezeket. A sarkára állni sem egyszerű, ha nincs miből, nincs hol megélni. A szüleit eldobni sem olyan könnyű, mint leírni, még akkor sem, ha amúgy sok szenvedést okoznak neki. Öngyilkolni persze nem nagy ötlet, attól nem lesz jobb semmi. Sőt a rossz se szűnik meg, legalábbis soha nem élnéd meg azt az érzést, hogy "végre vége" és azt sem, hogy "már nem érzem". Ha a szüleiddel nem jutsz dűlőre, akkor a suliban is kereshetsz egy tanárt, akire ezt rázúdítod, esetleg, ha van, suli pszichológus, ha az nincs, akkor még minidg ott a körzeti doki. Könyvet is javasonlék egyet: Susan Forward: Mérgető szülők.
2013. nov. 6. 08:13
Hasznos számodra ez a válasz?
6/16 anonim válasza:
#5: persze, hogy nem könnyű a helyzete, senki nem mondta, hogy könnyű. Mint ahogy azt is tudjuk, hogy 18 évesen hiába jogilag felnőtt az ember, nem sok midnent tehet, ha nincs egzisztenciája.
De azt gondolom, elismered, hogy az öngyilkosságnál bármelyik alternatíva jobb.
Kérdező: 1 évet még midnenképp ki kell bírnod. Ha ennyire krónikusan rossz a helyzet, akkor viszont azon kell lenned, hogy minél hamarabb lelépj. Nincs valaki rokon, akinél lakhatnál?
2013. nov. 6. 08:32
Hasznos számodra ez a válasz?
7/16 anonim válasza:
Azt elismerem, hogy bármelyik jobb, csak épp az egy nulla beszólás, hogy álljon a sarkára... Mit kezd vele? Épp azt kérdezi, hogy hogyan. A ne aggódj, ne csüggedj, kitartás, és hasonlók mind jó dolgok, csak valójában aki ilyen élethelyzetben van, a hajára kenheti. Én hasonló tanácsokkal annakidején soha semmit nem tudtam kezdeni. Meghallgattam és jött a "na és? most akkor mit is csináljak pontosan?" ... Amit én válaszoltam, az is a nesze semmi, fogd meg jól kategória, nem akarom én azt se magasztalni.
2013. nov. 6. 08:37
Hasznos számodra ez a válasz?
8/16 Makra Péter Endre válasza:
Valóban semmire sem méssz ezzel a sok jótanáccsal, de tanácsokat kértél, s jöttek számolatlanul. Szerintem a változásnak belülről kell jönnie. Gyenge akaratú vagy, ezért védtelen. Tessék akarni valamit (sport, barátnő, fiúbart!), legszívesebben azt mondanám, most'már "csináld meg" önmagad. Tanulj még jobban, legyél még kisugárzóbb (kedvesebb), öltözz egyénien, találj egy klassz célt, és kövesd, következetesen. A világ (közöttük a szüleid) először csak bámul, majd tudomásul vesz és befogad. Ezzel végre elnyered a nemet mondás jogát, ha tetszik ez a szüleidnek, ha nem. Bujj ki a "sarokból", hogy "látva lássanak"!
2013. nov. 6. 11:56
Hasznos számodra ez a válasz?
9/16 anonim válasza:
"Tessék akarni valamit"
Ezek a mondatok egy öngyi közelben álló embert ritkán motiválnak. Persze ezért kéne szakember inkább...
2013. nov. 6. 11:58
Hasznos számodra ez a válasz?
10/16 anonim válasza:
Írj privát levelet! Ha gondolod dumálhatnánk! Én 18 éves vagyok és hasonló gondokkal küszködöm, át tudom érezni a helyzetedet, de én megoldottam ha szeretnél írj! Öngyilkosság?! NEM! Nem megoldás semmire!
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!