Hogyan lehet így élni? Nem fogok beleőrülni?

Én tavaly nyáron voltam így, bár én a szüleimmel lakok. Viszont se egy normális munkám, se barátaim, se párom nem volt és mivel évek óta tartott ez a magány, ezért kezdtem besokallni és már azon kaptam magam, hogy folyamatosan ki voltam borulva és sírtam minden este órákig, semmi nem vidított fel. Ennél rosszabb nincs, komolyan, ez legalább olyan rossz, mint amikor bántalmazó emberekkel vagy körülvéve, akik folyamatosan szapulnak. Igazából most sincs túl sok barátom, egy-két internetes, meg ilyen olyan ismerős akad, de ennyi és ez nem sok. Én mindig minden munkát elvállalok, amit találok, ilyen alkalmit és meló után mindig elmegyek vásárolgatni, vagy rokonokhoz, vagy bárhová. Már ott tartok, hogy a szüleimmel is kimozdulok, pedig sose jöttünk ki jól egymással. De az ingerszegénység tényleg megöl. Nem játék. Mindenféleképpen mozdulj ki valahová. Igaz, nem oldja meg a problémát és egyedül nem az igazi, de azért valami. Én mindenesetre nem bírnám ki enélkül. Ha van kedved, írj rám, szívesen leveleznék.

Ne aggódj szerintem ilyen mindenkinek van az életében amikor le van rottyanva:) hidd el nekem hogy minden rendbe jön a végén, és ha még nincs minden rendben akkor az azt jelenti hogy még nincs vége ;) egyébként nem tudom hogy állsz az állatokkal,de én tutira örökbefogadnék egy kutyulit , és akkár vele is mehetnél kuytasuliba meg ilyen olyan helyekre sétalni , egy kutyasulis csoport nagyon össze tud nőni :) legyél magabiztos ;)

igaza van!! KUTYA! SZEREZZ EGY KUTYÁT! és akkor ezzel lőttek is az ingerszegénységnek ! hidd el egy kutya(plááne ha ilyen állapotban vagy) teljesen megváltoztathatja az életedet az önzetlen szeretetével! komolyan mondtam!

Szabadidődben menj pár kört a városban / faluban, ott ahol mindig sok ember van. Szerintem kezdetben ez is megteszi a maga hatását, mivel emberek közé kerülsz. És a boltba is, mivel oda nem szeretsz már menni, minél hamarabb konfrontálódsz a dolgokkal annál jobb.

Tudom, hogy nem vallás topic, de nem érdekel, mert ez a megoldás: ismerd meg Jézus Krisztust, és soha többet nem maradsz egyedül :)

Szerencsés vagy hogy még tudsz sírni. Én már azt sem. Kb. ugyanabból áll az életem ami neked csak én nem melózok mert rokkant vagyok. Egy barátom ugyan van de ő messze lakik és csak havonta vagy még ritkábban látogat meg.Maholnap 40 leszek de nővel még dolgom sem volt pedig hetero vagyok.Te legalább egészséges vagy van esélyed a boldog életre.