Végzős középiskolás fiú vagyok jó képességekkel, tanulmányi eredménnyel, jól is nézek ki, vannak barátaim, szal teljesen normális vagyok, mégis egyedül érzem magam, miért?

Már eleve ott kezdődik, hogy egy normális ember sosem mondaná azt, hogy "jól nézek ki" mások előtt soha sem.

Ergo

Egy beképzelt kis f@@sztarisznya lehetsz, egy meleg páwa... csak rápacsáltál, mert a körülötted lévő emberek meg normálisak, nem olyan divatbzik, mint te..

Nyomi vagy... ezért érzed magad egyedül.. ennyi.

#2

Az a saját problémád, hogy te a tükörben egy hobbitot látsz. Az, hogy ő jól érzi magát a testében, és úgy gondolja hogy jól néz ki, teljesen természetes. Legalább van önbizalma. Arról meg szó nem volt, hogy divatbzi.

Itt kezdődnek a gondok. Azt hiszed, csak az nézhet ki jól, aki páwa, meg swagger, meg mit tudom én. Elég szomorú...

Kérdező: Csaj kell neked! ;)

Azért, mert nincs komolyabb életcélod talán. Ha azt megtalálod, akkor nyer igaz értelmet az életed.

Sok sikert hozzá!

Sokan vagyunk egyedül.. Normális vagy, és valószínűleg mély a létérzésed, ezért van. Van sok minden, amit csak magányban lehet kiérlelni.

"Miért nem tudunk már örülni,

ha étel és bor oly remek?

Miért vagyunk mi mind a Földön

olyan örök idegenek?"

/Weöres S Hazatérés/

Gyakorolj valamilyen kifejezésformát - nagyon nagy szükséged lesz rá (zene,ének,írás, rajz,festés, drámajáték) Ha a megismerés mélysége és annak kifejezési képessége közt szakadék van, a lélek belehullhat. Nem elég jól tanulni - ezt a hidat is folyamatosan építeni kell. Az iskolák nagyon eltolódtak az intellektuális képzés felé.. pedig kellene a képességfejlesztés is. És tökéletesen lemarad a létszemlélet fejlesztéséhez szükséges rész is.

Ezt olvastad? Ajánlom.

[link]

"Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölöttedaz ég, benned a létra."