Létezik, hogy csalódom az egész környezetemben? Van ilyen, hogy jogosan Mindenkire "haragszom"?
Azért tettem fel a kérdést,mert bár a baj nem jár egyedül,na de ennyire? Mivel ma arra jutottam,hogy kb. Mindenkire haragszom,elkezdtem gondolkodni azon,hogy külső szemmel azt mondanám annak aki így érez,hogy nézzen csak befelé,mert ilyenkor nem létezik,hogy körülötte Mindenki "hülye",csak Ő a normális.Én most kb. mégis ezt érzem....
Persze azért sarkallatosan fogalmaztam,hogy érthető legyek,azért is az idézőjelek - mert azok erős kifejezések,de röviden ez az alaphelyzet most.
Nem bírom már egyedül a bajaimat,de úgy látszik,valójában egyedül vagyok.
Ez a "bajban ismerszik meg a barát" esete? Hogy volt más is,aki ilyenkor jött rá arra,hogy tök egyedül van? Köszi!
8: Elolvastam az ajánlót:
"A Varázslat meg fogja változtatni az egész életedet! Te hiszel a varázslatban? "Akik nem hisznek a varázslatban, nem is fogják soha átélni." - (Roald Dahl (1916-1990), író). Emlékszel még, milyen volt, amikor gyermekként őszinte rácsodálkozással és teljes ámulattal szemlélted a világot? Az élet varázslatosan érdekesnek tűnt, és a legkisebb dolgok is jóleső izgalommal töltöttek el. Lenyűgözve nézted a zúzmarát a fűszálon, a lepkét, ahogy a szárnyaival verdes, vagy a sok különös színű és formájú levelet meg követ a földön. Teljes izgalomba jöttél, amikor kiesett az első fogad, hiszen ez azt jelentette, hogy aznap éjjel meglátogat a Fogtündér. Hatalmas lelkesedéssel számoltad vissza a napokat karácsonyig. Jóllehet fogalmad sem volt, hogy jut el a Mikulás minden gyerekhez egyetlen éjszaka alatt, mégis biztos voltál benne, hogy sosem hagy cserben. A rénszarvasok repültek, a kertet tündérek népesítették be, a háziállatokat családtagként kezelted, a játékoknak megvolt a maguk személyisége, az álmok valóra váltak, te pedig felértél a csillagokig. A szíved tele volt örömmel, a fantáziád nem ismert határokat, és tudtad, hogy az élet varázslatos. Gyermekként a legtöbben átéltük azt a tökéletes állapotot, amikor minden jó, minden nap új izgalmakat és kalandot tartogat, és az egész élet olyan varázslatos, hogy semmi sem ronthatja el az örömünket. "
Én soha nem éreztem így. Kezdettől börtönömnek érzem ezt a bolygót.
Ezért nem is tudom akkor alkalmazni ezt a technikát.
Kedves 11-es! Valószínűleg éreztél Te is így,csak "amióta az eszedet tudod" nem.Attól még ha Te sem sokáig voltál gyerek,mint akár Én sem,attól még voltál az,ergó érezted a csodát Te is,csak már nem emlékszel.
Én majdhogynem megkönnyeztem ezt az ajánlót.Bár igyekszem úgy élni az Életem,miszerint minden rosszban a jót keresem.Na meg "csak" azt várom el visszafelé,amit Jómagam is adok és legyen az jó (->ezt vissza se várom) vagy rossz....Én így élek.
Tehát a könyvajánlást is köszönöm.Most épp van egy szerzeményem,amit szintén itt javasoltak,hogy olvassam el a bajommal kapcsolatban.Meg Müller Péter egyik könyvében is benne vagyok.De utána remélem sikerül beszereznem ezt a 3-at is,mert mindig izgatottan várom az ilyen jóindulatú ajánlások eredményét.:)
Kedvesen mosolyogtam,amikor Valaki írta,hogy menjünk el sétálni.Valóban jó lenne.Illetve azért is nem megyek bele itt írásban a történetem elmesélésébe,mert épp a személyes kontakt ami hiányzik.Mondjuk hogy továbbmenjek,leginkább olyané,aki ismer.:(
De köszönök minden bátorítást és együttérzést!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!