Mit tegyek ha képtelen vagyok arra, hogy kapcsolatokat alakítsak ki?
Képtelen vagyok bármilyen emberi kapcsolat kialakítására és megtartására, emiatt borzalmasan magányos vagyok és anyagilag sem éri meg—> gondolok itt arra hogy, amíg mások a párjukkal laknak együtt és közösen fizetnek mindent ezeket nekem mind egyedül kell csinálni. Itt hozzátenném, hogy nem máson szeretnék élősködni, az emberek többsége családban/párkapcsolatban él, tehát itt erre gondolok.
Igyekszem nyitni, beszélgetni de egyszerűen mintha szellem lennék észre se vesznek az emberek. Általában próbálkozom aztán elkezdenek kihasználni és cseszegetni akkor megunom és megint ott tartok hogy borzalmasan magányos vagyok.
Tehát nagyjából választhatok hogy egy lúzer leszek aki mászik mindenki után, hogy valaki szóbaálljon vele vagy maradok örökre egyedül.
Szavakkal nem tudom kifejezni mennyire megvisel ez az egész és mennyire magányosnak és jelentéktelennek érzem magam. Elvesztettem a kapcsolatot a világgal és nem tartozok senkihez/ sehova.
Sajnos mindig is ilyen voltam, de egyszerűen így semmi értelme az életnek és őszintén nem bírom tovább. 😢 jártam már pszichológusnál is és lassan 30 éves nő vagyok nem kamasz kislány…
Az onbizalmam is teljesen nulla.
Hogyan tudnám elérni hogy engem is szeressen valaki végre ?
A kapcsolatok ugyanolyan részei az életnek, mint az hogy dolgozni jársz, megtanultad bekötni a cipőfűződ és megtanultál 10-ig elszámolni. Nem hiszem hogy opció az, hogy nekem ehhez nincs kedvem vagy nem megy.
Szerintem érdemes megoldást keresni erre a problémára, csak azt nem tudom hogyan. Ez nem csak annyiból áll, hogy a szabadidőmbe mit csinálok . Kapcsolatot kell teremteni a munkahelyen, ha elmész ügyeket intézni, boltba és társai. Nekem ezek a képességeim hiányosak, sajnos nagyon .
Azt gondold át, hogy mi lehet nálad a kapcsolódási pont. Mit szeretsz csinálni, mi az amiről akár egy egész napon keresztül tudnál beszélgetni valakivel.
Sokáig amúgy én is így voltam, de aztán idővel sikerült kialakítanom a társaságom szóval sok sikert neked is.
Valahol igaza van....
Ha soha senki iránt nem érdeklődsz, senki nem érdekel, akkor úgy érzik az emberek , hogy kb. le se sz@rod őket.
Kérdező, én pontosan ezen mentem keresztül a húszas éveim végén mint te. Magányos voltam, szerettem volna ezen változtatni csak nem tudtam hogyan. De aztán kicsit jobban megismertem magam, és rájöttem hogy egyszerűen ilyen inrovertált típus vagyok. Azóta több az emberi kapcsolatom, de szükségem van rá hogy néha egyedül töltődjek föl.
Az érdekbarátokat és a "csak azért hogy ne legyek egyedül" kapcsolatokat elengedtem.
Ha nem túl idős neked egy 40 éves férfi, és van kedved ismerkedni, írj!
Nagyjából én is így tengődök 28 évesen...😔
Ha szeretnél erről beszélni nekem is írhatsz, hátha jutunk valamire ebben a témában. Sok lehetőség marad...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!