Már teljesen elvette a munkakedvemet a magány. Mit csináljak?

Kérdező,Te ismersz olyat,hallottál olyat hogy valaki társkeresőn társat talált?

Egyébként mi a bemutatkozó szöveged?-Munkanélküli depis srác eltartót keres?

Sajnos muszáj munkát végeznünk, akkor is ha olyan, amit nem szeretünk, mert ilyen ez a kapitalista világ, de arra lehet törekedni, hogy a legtöbb időt felhasználó tevékenységünk - a munka - kellemesebb legyen.

Először szerintem azt kell eldöntened, hogy mi az, ami érdekel és hogyan érheted el azt, hogy azzal foglalkozz. Vagy keress valamit, ami annyira feltölt, hogy képes legyen ellensúlyozni a munkahelyed negatív hatásait.

Nyilván jó lenne valaki, aki elfogadó, megértő és szeret téged, de egy ilyen mentális állapotból ezt rendkívül nehéz elérni. Ha nincs barátod, akivel ezt megbeszélheted, akkor szerintem kereshetsz valakit online, akár innen az oldalról, viszont az önfejlesztést és a kríziskezelést neked kell megoldanod, mert csak akkor tudsz kimászni ebből a mentális veremből.

Tudom, hogy sokszor reménytelennek tűnhet a helyzet, de ne add fel és tartsd nyitva a szemed, mert a lehetőségek ott vannak, csak meg kell ragadni őket, és beletenni a "munkát". De ez a munka már sokkal élvezhetőbb és reménytelibb lesz, mint az amit most csinálsz :)

Én éppen azon töröm a fejem hogy ha felmondok miközben kiveszek egy fasza kis albérletet, akkor mennyi idő míg éhendöglök

Mivel közönséges bérekből nem is lehet finanszírozni egy önálló megélhetést, ezért kézenfekvő az éhezés. Ha viszont éhezel, nincs értelme dolgozni, azaz logikus hogy megdögleni kell.

Néhány munka ismeretében ez egy elég csábító opció

Ami azt illeti, ez nálam pont fordítva van. Mivel szociális életem gyakorlatilag nincs, jobban tudok koncentrálni a munkára, és ha többet dolgozok, kevesebb idő marad egyedül unatkozni.

A társkeresés is olyan, mint sokminden más: ha rágörcsölsz, nem fog sikerülni. Majd akkor jön a nagy Ő, amikor nem számítasz rá.