Mit kezdjek magammal? Nem látom értelmét semminek.
Egy éve elvesztettem három nagyon fontos családtagom, így igazából már csak édesanyám maradt szinte aki tényleg nagyon közel áll hozzám.
Elötte sem voltam lelkileg stabilnak mondható, voltak hullámvölgyek, viszont amióta nincsenek ezek a személyek az életemben egy nagy lefelé zuhanásnak érzek mindent.
Egyszerűen értelmetlennek érzek mindent, itt ülök egy lakásban, ami nemrég tele volt élettel, most meg egy nagy üres semmi az egész.
Amit nem tudok hova tenni azóta se, az az ismerőseim, munkatársaim videlkedése velem szemben, akkor sem éreztem, és most sem érzek senkin egy kicsi együttérzést, sajnálatot, megértést, semmit. Mint ha semmi se történt volna...
Nem akarom én, hogy sajnáljanak, nem akarom sajnáltatni magam másoknak, csak jó lenne ha legalább megértenék, hogy milyen nehéz ez az egész és ezt figyelembe vennék mielött cseszegetnek, vagy olyat mondanak ami egyébként rosszul esik.
Remélem értitek miről beszélek, kicsit össze vagyok zavarodva.
Olyan elveszett érzésem van állandóan, semmi sem jó, munkahelyemen is azt érzem sokszor, hogy nincs ott a helyem.
Semmi motivációm nincs, nem akarok semmit.
Legszívesebben mennék utánuk, egyedül anya tart még itt, de néha elfog az érzés hogy már ez sem érdekel.
Régebben is gondolkoztam öngyilkosságon, mostanában egyre gyakrabban.
Azt hittem, azt mondták idővel könnyebb lesz, de én ezt egyre rosszabbnak érzem és nem tudom mit csináljak, mi lesz ennek a vége.
Még csak 26 vagyok, de úgy érzem elég volt mindenből.
válasza:Mondok neked valamit.... jobb nem lesz csak rosszabb.
Én kb 25 éves voltam amikor így éreztem most 38 vagyok és csak rosszabb.
Voltak kapcsolataim amik szépen működtek de vége lett...
Én megmondom az őszintét szerintem nem mindenkinek van lelkitársa és ha azt a személyt nem találod meg egész életedben magányos leszel mert soha senki nem fog megérteni igazán.
Szóval mehet a munka meg a sorozatnézés. :,(
válasza: válasza: válasza:A halál az élet része. Ezt el kell fogadni. Az nem mindegy, hogy hogyan történik. A gyász pedig normális dolog mint ahogyan az, hogy érzelmileg kötődünk másokhoz.
Rokonok közül már csak anyám él, de sajnos többféle betegséggel küzd, így bármikor kerülhet olyan állapotba, hogy meghal vagy kórházba kerül és dönteni kell, hogy elmenjen vagy visszahozzák, de akkor tartós betegként ápolásra szorulóként kelljen élnie. Ezt megbeszéltük, hogy ha így alakul, akkor engedjem el. Elfogadtam az állapotát, de azt látom, hogy akármennyire is magabiztosnak mutatja magát fél.
Sajnos négy évnyi különélés után lakótárs probléma miatt visszaköltöztem. Sok dolog változott pozitív irányba viselkedésével kapcsolatban. Élettársával is kijövök, de sajnos mindketten lelkileg és érzelmileg sérült emberek, akiket bántalmaztak korábban. Anyámat fizikailag apám. Sajnos érzelmileg labilis, könnyen kiborul, így konfliktusok elkerülése miatt nem beszélek sok mindenről. Sokszor érzem azt, hogy nagy teher van a vállamon, illetve azt, hogy anyagilag nem vagyok biztonságban, s mi lesz az élettársával, ha ő megy el először, mert biztosan pszichésen összezuhan. A félelem része lett az életemnek pár hónapja, s próbálom leküzdeni.
Megyeszékhelyen lakom, de a várost a főváros után kicsinek érzem. Sokat sétálok, zenét hallgatok és próbálok pozitívan gondolkodni. Bízom a sorsban, hogy valahogy majd korrigálja a problémás életemet. A párkapcsolati esélyeim minimálisak, mert ilyen anyagi háttérrel nem tervezek gyereket vállalni, így nem vagyok "szem előtt" sokaknak. Mondjuk nem is lenne türelmem gyermekneveléshez.
Sok videót nézek a youtube-on emberi sorsokról, amelyek után elgondolkozok, hogy "lehetne rosszabb is". Nem jó hozzáállás, de valahol ad egy kis nyugalmat. Illetve önfejlesztő videókat is nézek valamint önismereti írásokat olvasok. Vitaminokat és nyugtató teákat fogyasztok, s próbálok hobbikra összpontosítani. Nekem a séta, bicajozás, zenehallgatás elsősorban.
38/F
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!