




A középkorú férfiak mintegy 30%-a egyedülálló, köztük én is.
Néha magányosnak érzem magam, néha nem.
Az ember életében 5-10 év is hatalmas változást hoz, érzem magamon.
35 éves vagyok, de már nem vagyok olyan, mint 5-10 éve,jobban leültem, lassabb, kedvetlenebb vagyok. És észrevettem a környezetemben élő középkorú egyedülálló férfiak mind olyanok, hogy nem tudták elfogadni, hogy 18-20 éves koruk után a haverok eltünedeznek, mert nincs már idő barátkozni, és megmaradnak sokan 18-20 évesnek lélekben, álmodozva, hogy egyszer visszajönnek a nagy haveri ivászatok, pecázások, bringázások, motorozások, szerelések.
A másik éle a dolognak, hogy ha valaki egyedülálló marad, azt csinál, amit akar, és pénze is marad általában. Míg azt látja, hogy a családos, nős kortársainak egy része válik, idegeskedik, a gyerek leköti, nincs ideje, se pénze, állandó lakáskeresésben, felújításban van, és megretten, hogy jobb ez így, a nyugalomban. és egyenes arányban a kor előrehaladtával már jobban vágyik a nyugalomra, ergo annál kevesebb eséllyel lesz családja, így egyenes az út a magány felé.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!