Akik egyedül vannak,azoknak milyen érzés látni,hogy mások meg párban vannak és nyalják-falják egymást?

Én csak szánakozom. :D Csak a külvilág felé villogás, hogy "látjátok parasztok, nem lúzer egyedülálló vagyok". Csak éppen annyi az előnye, mint a hátránya, mint a rokkant kártyának. :D

Van egy letisztázott, laza kapcsolatom (dugáson kívül kaja, mozi, stb.), de ha úgy adódik, bármikor dughatok, lelkifurdalás nélkül. A szerelem a kishülyék sportja, én nem hiszek benne. Elfehéredek, ha arra gondolok, hogy x éven át ugyanaz a test...

Ahogy egyre idősebb leszek, úgy könnyebb és könnyebb lelkileg.

Tiniként még bármit megtettem volna és elviselhetetlenül fájt mások boldogsága, főleg az: én csak a kitaszítottságban részesülhetek... (jajj, de nem szép dolog az önzőség vagy irigykedés)

Negyvenesként már sokkal könnyebb...

Vannak hetek, hónapok, amikor zavar és úgy érzem, nekem már "annyi" negyvenes nőként, egyébként meg teljesen jól megvagyok társ és szexpartner nélkül.

Ha belgondolok, mennyi elfuserált kapcsolat van, itt a gyk-n is lehet olvasni, na meg a környezetemben is látom, akkor egyáltalán nem vágyom senkire.

29. Minden zsák megtalálja a maga foltját, bízzál ebben!

A külsőség annyiban fontos hogy figyelj oda magadra, legyél sportos, fiatalos, ne törődj bele az öregedésbe, de azért meg se feszülj hogy az elvárásoknak megfelelj! Aki szeret, az így is, úgy is téged fog választani! 🍀