Van itt olyan aki teljesen egyedül van a világban? Se család, se rokonok, se barátok, se párkapcsolat?

Azért nem ilyen szélsőségesen, de majdnem. 2 nagyon öreg, nem túl kellemes szülő, 1 kirepült, önálló gyerek, akire nem akarok rátelepedni, 2 ritkán látott valamilyen szintű barát.

Munka (kiégéssel), programok egyedül, tanfolyamok, valamennyi olvasás, facebookozás és gyakorin észosztás ezerrel.

Értelmetlenül élem. Dolgozom hogy fennt tudjam magam tartani mert segitseg nulla. Ezeken felül áldozathabitusom van tehát bárkit megismerek az is csak belémrug vagy ha csak egy értékem van semmi másom azt is elakarják venni tőlem.

A munkának több értelme nincs nálam, mert csak önfenntartasra elég, tehat se tanulásra se hobbyra se gyűjteni semmiféle önmegvalositásra nincs. Eh mellett annyira leterhel hogy gondolkodni meg az életemet elemezni sincs idő energiam se csak ha szabadságon vagyok.

De mivel ilyen maximum is 1 hetes szabadságok alatt meg mindig rájövök arra hogy 1 hét alatt nem tudom megváltani a világot, nem tudok karriert epiteni hirtelen, a 7 napban nem találom meg a párom se, ha 7 napig vagyok randiképes csak és nem tudok hirtelen barati hálókat kiépiteni se 7 napra.

Ha meg nem dolgozom mert pl.megszunt a munkahelyem, az meg a pánikszeru munkakereséssel éhezéssel telik.

Ma ott tartok hogy minden olyan kapcsolatomat leépitettem akik bántottak aláztak rosszat akartak kihasználtak ártottak nagy erökkel és nem maradt senkim sem "csak" egy nagymama.

De jövőképem sincs mivel gyüjteni se tudok.

De pl egy egy diploma melletti tanfolyamra ki tudnám préselni a pénzt csak épp lehet csak annyi lesz belole hogy ujabb sor csak az önéletrajzba es nem hoz többet.

Igy azon is agyalok hogy bekamuzom inkabb oneletrajzokba ezt azt a vegzettséget es HA felvesznek akkor gyorsan lenyomom azt a pár honap tanfolyamot online..

De szoval ugy telik a szabadságom hogy 1 ember se ir rám senkivel nem talalkozom nincs hova mennem sem csak ülök otthon.

*Képletesen értve ha a porban piszokban éhezésben találok egy pl gyémántkövet, olyankor körémsereglik mindenki és elveszik es engem ellöknek. Azok akiknek amugy mindene megvan. Szép ház karrier 2 kocsi jó párja kacsalábon forgó élete.

Mostanában a társadalmat elemzem hogy az eletben miert hátráltatnak csak miert ár ellen kell nekem úszni miert kell vertozzadva mások ellen küzdenem hogy legyen nekem is a földön egy talpalattni helyem?

Nem segitő motoválo bátorito emberek sereglenek körém soha, hanem akik taposnának.

Ez most a legújabb gondolkodnivalom.