Mennyire vagy magányos?
Köszönöm mindenkinek aki szavazott és/vagy válaszolt. Szívesen olvasnék másoktól is.
A magam részéről: a 30-as éveim végén járok, a párommal remekül megvagyunk, de szorosabb családi, baráti, vagy akár munkahelyi kapcsolataim nincsenek. (Vagyis én a 2-est jelölném)
De a legnagyobb gond, hogy a párom révén lehetne aktívabb a szociális életem, de egyszerűen képtelen vagyok nyitni ez irányba. Saját oldalról meg egyáltalán nem kezdeményezek senki felé. Vagyis maradok magamnak...
Arra születtem
Gyerekkorom óta az vagyok
Vacakoltam picit a szavazásnál az 5/2 és 5/3 pont közt, aztán végül az előbbire mentem.
Nálam a magány hullámokban, periódusokban tör elő, ami mostanában a délutáni, esti órákat jelenti leginkább. Viszont pár hónappal ezelőtt, amikor teljesen egyedül voltam egy albérletben huzamosabb ideig, meg a reggeli és esti órák voltak valami pokoliak.
Most meg a szüleimnél élek, de másfajta magány így is van. Szeretnék barátokkal találkozgatni, programokat szervezni, hogy végre kicsit úgy érezzem, élek, színesek a mindennapok. Csak a barátok közben kikoptak ilyen-olyan okokból (változtunk, szinte teljesen máshol tart az életünk, mások lettek a prioritások, célok), újakat pedig nem sikerült szerezni.
Párkapcsolatom pedig sosem volt még. Pár évvel ezelőttig totál mód hagyott hidegen a téma, viszont már egy ideje mégis foglalkoztatni kezdett.
Úgyhogy most eléggé üresnek, magányosnak érzem a mindennapjaim. Pedig járok kondiba, szüleimnek is becsülettel segítek itthon, egyetemmel is mindjárt végzek, csak mégsem az igazi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!