20 éves voltam, amikor az első barátnőm szakított velem. Most 26 vagyok, a második barátnőm is dobott 2.5 év együttlét után. Miért járok mindig így?

Az első is nagyon fájt, de akkor csak 20 éves voltam. Bár akkor is azt hittem, hogy örökre egyedül maradok, végül 24 évesen lett egy új barátnőm. Vele a végén már össze is költöztünk, új város, új munkahely...mindent megváltoztattam miatta, hogy aztán magamra hagyjon. Hogy lehet ezt megemeszteni? Kb 3 hete csak sörön és röviden éltem, de már érzem, hogy ennyit birt a testem. Ráadásul hetfőn már munka, aztán munka után jöhet a magány. Azt mondta, hogy nem zárja ki, hogy később összejöjjünk, de nagyon kivoltam és átment sárdobálásba. Ekkor már azt mondta, hogy jó döntést hozott. Ma költözik ki a lakásból...