Ki hogy próbál megbirkózni a teljes magánnyal?

Mit értesz teljes magány alatt? 0 kontakt 0 beszélgetés? Családtagok, rokonok, esetleg 1-2 barát?

Ha párkapcsolatra gondolsz:

Világ életemben egyedül voltam, pár futó kaland, de az sem volt az én világom. Szóval megszoktam, hogy lelki társ féle vagy mi, az nekem valószínűleg nincs. A kaland meg olyan semmilyen érzés, nem érzek semmit a másik iránt, szóval az se izgat. Testek kihasználása=0 érzelem.

Fejlődnöm kell. Ha nem lesz soha senkim, az sem zavar különösebben, hozzászoktam ahhoz hogy egyedül vagyok. Nem nagyon érdekel igazán senki és semmi.

Az elsővel egyet értek.

De családban, párkapcsolatban, gyerekekkel is meg minden lehetsz magányos, be lehet fásulni a szürke napokba. Igazából én sem tudom mi lenne rá a megoldás.