Miért nem tudok beszélgetni senkivel?
Nincsenek barátaim, utoljára általános iskolában 4. osztályban voltak barátaim, emlékszem hogy akkor soha be nem állt a szám, tanítónéniknek is állandóan rám kellett szólni hogy ne beszéljek órákon, de amióta elköltöztem teljesen zárkózott lettem, most gimiben végzős vagyok, vágyom a társaságra, szeretnék olyan lenni mint a többiek, szeretnék barátokat, de amikor beszélgetésekhez jutok akkor kb semmiről nem tudok senkivel beszélgetni, kivéve amikor alkoholt fogyasztok, legutoljára például osztályommal egy kirándulás alkalmával ittunk és minden folyékonyan ment, 4 év alatt nem beszéltem annyit velük mint akkor, viszont utána másnap megint vissza jött a probléma, egyszerűen kifogy a téma és nem tudok mit mondani a beszélgetéshez, egy mellékszereplőnek érzem magam a saját életemben és ez lelkileg és mentálisan már teljesen tönkretesz. Nem hiszem hogy introvertált lennék mert jól érzem magam a társaságokban és vágyok rá hogy valaki beszélgessen velem is, de egyszerűen valamiért nem tudok beszélgetni, barátkozni.
Mit tudnék tenni hogy ezen változtatni tudjak és újra olyan lehessek mint az alsós általános sulis énem?
18/F
Csernus szerint apró lépésekkel kell legyőzni magunkban a félelmet.
Te egyszerűen csak gátlásos vagy, amit az alkohol jól oldott. Sokan ehhez hasonló problémák megoldására lépnek az alkoholizmus felé, de az nem megoldás.
Képzeld azt, hogy a beszélgetés olyan mint a biciklizés, minél többet gyakorlod, annál lazábban magabiztosabban megy.
Először próbálj beszélgetni olyan helyzetekben amikor kevésbé izgulsz. Olyan szitukban amikor nem nagy a tét, kis dolgok, kis lépések. Mosolyogj az eladóra a boltban, kérdezd meg tőle, hol találod vmilyen terméket, szólj a melletted állóhoz a buszmegállóban, figyeld az embereket magad körül, ha valakinek tudsz segíteni, ajánld föl és máris beszélgetni kezdtek. Tudatosan keresd ezeket a lehetőségeket, ne a neten rendelj ruhát, hanem igenis menj el egy üzletbe, sőt kérj tanácsot az eladótól. Nem baj ha elbénázod, csak próbálkozz, egyre jobban fog menni. Majd ha semleges területen vannak apró sikereid, akkor a gimis társakkal is könnyeb lesz beszélgetni. Ne várj magadtól túl sokat, nem leszel egyből a társaság középpontja, de mindig egy picivel nyitottabb. Ha az írásbeli Kommunikáció jobban megy, gyakorold azt is a neten.
Nem tudom, hogy az osztálytársaiddal hogy állsz, a kiránduláson kívül lehetnek más közös programok, amin részt vehetsz. Nem te vagy az egyetlen aki introvertáltnak tűnik de valójában társaságra vágyik.
Először a kudarctól való félelmedet győzd le, és végül, mert én már egy vénember vagyok, fiatal koromban volt egy mondás, amit én kiírtam a szobám falára is, ezen gondolkodj el:
Murphy törvénye
Ne rágódj azon, hogy mit gondolnak rólad mások! Leköti őket azon való rágódásuk, hogy te mit gondolsz felőlük!
Tulajdonképpen #1 a lényeget nagyon jól leírta!
Én csak annyit tudok még mondani, hogy ha gondolod, én szívesen beszélgetnék, haverkodnék veled! :)
Talán egy ilyen online beszélgetés, barátkozás is jól jön neked!
18/F
ugyanez, csak én most vagyok 30
Azt csinálom kb amit az 1. leírt
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!