Nagyon magányos vagyok, mit tegyek?
Elköltöztem egyedül a szüleimtől egy albérletbe. Nincs párkapcsolatom, a barátaimnak meg van, és nyilván velük vannak elfoglalva.
A problémámat senkivel nem tudom megbeszélni, a barátaim se értik.
Hetek telnek el úgy, hogy nincs kihez szóljak a munkatársaimon kívül. Próbálom egyedül élvezni az életet, de nem buli. Mindenhova egyedül megyek, magamba beszélek, nincs kivel megosszak semmit se. A barátaimmal a programok egyre jobban ritkulnak meg tolódnak. Nem azt várom, hogy mindennap találkozzunk, programozzunk. De minden találkozást hetekig kell szervezni, és van, hogy akkor se jön össze. Pasi meg nincs az életemben és nem is lesz.
Az se segít a helyzeten, hogy akinek megnyílok, az lenézi a problémám, meg meg se akarja érteni. Pl.: Vele egykorú unokatesói vannak, akik közel laknak hozzá, van párkapcsolata, normális családja, és akkor azt mondja, hogy "Egyedül is jó lenni". Amikor próbálom kitölteni az életem, programozni, most is egyedül mentem nyaralni, és rohadt rossz, hogy nincs kihez szóljak, nincs kivel menjek.
Nem arról van szó, hogy nem szeretnék, mert szeretnék. Eddig még nem is volt párkapcsolatom, mert visszahúzódó vagyok. Akik nekem tetszenek, azok észre sem vesznek. Voltam fent társkeresőn is, bukta lett a vége. Nem mindenkinek való a társkereső. Azért gondolom, hogy nem lesz, mert ez van folyton.
Egyetlenegy fiúnak tetszettem egész életemben, de ő problémás, nem jön be, taszít még a gondolat is, hogy hozzám érjen.
Ez az egyik. A másik meg az, hogy ilyen mentális egészséggel nem lehet normális, jól működő kapcsolatot fenntartani. Magányos vagyok, emellett egy szürke, érdektelen kisegér. Nem vagyok egy pucumágnes.
Amíg szingli voltam, addig volt két csaj, akik ilyen barátnő félék voltak és ők is szinglik voltak akkor. Az egyiknek arra voltam jó, hogy menjek vele néha bulizni. Ő szép volt és körbe rajongták a pasik, míg én nem voltam szép és inkább csak unatkoztam. A barátnő meg xart rám, ő pasizott.
A másik csaj, ő szintén kapós volt a férfiak körében, de ő csapongó egyéniség volt, soha nem volt és ma sincs stabil kapcsolata. Szeretett velem lógni, de leginkább arra voltam jó neki, hogy hol dicsekedve mesélte az egyéjszakás kalandjait, hol siránkozott órákig, hogy az xy pasi nem akar tőle semmit.
Akkor megtanultam, hogy az ilyen "barátságok" kalap xart nem érnek. Inkább elkezdtem ismerkedni, csetelni, randizni férfiakkal és egyszercsak összejöttem az igazival, akivel 15 éve együtt vagyok. Egy jól működő párkapcsolatot nem tud pótolni semmilyen baráti kör. Főleg, ha már elmúltál 23-24 éves. Tehát szerintem te is akkor lennél egyensúlyban, ha megtalálnád azt az egyet, aki hozzád illik. Akiknek már van társuk,ők nem igazán fognak sok időt tölteni haverokkal. Kivéve akiknek mégse működik jól a kapcsolatuk. Gondolok az ilyen kis kocsmázgató suttyó gyerekekre.
Mert szerinted már nem próbáltam? Írásban is, személyesen is. De nem jött össze.
Az instám dugig van olyan fiúk profiljaival, akiknél kezdeményeztem. Már belefáradtam. Főleg hogy mindig én caplatok más után.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!