Titeket nem szomorít el egy teljesen magára hagyatott sír látványa?

Engem jobban elszomorítanak a teljesen magukra hagyott élő emberek. A halottnak már teljesen mindegy, hogy gondozza-e valaki a sírját.

A temetés egyedül az élőknek van, hogy ha valakinek ez segíti a feldolgozást legyen így. Ugyan úgy kimenni gondozni ansirt meglatogatni szinten csak annyi wrtelme van h pszichesen a hozzatartozo kezelje magat, feldolgozza a veszteseget. De valojaban az csak egynfodor amibe raktunk egy darab kovet betonalapra, az elhunyt nem létezik tovább, neki teljesen mindegy. Szerintem ez az egesz temető 17000 kodarabbal, es temetés siránkozva teljesen rossz , máshogy kellene feldplgozni ezt az egészet, ez a mostani szokás elég semmilyen

Engem is egy picit lehangol. De nem mindig azért elhagyatott egy sír, mert a hozzátartozók nem foglalkoznak vele. Nálunk van egy csomó olyan régi sír a temetőben, ahol már a hozzátartozók, családtagok sem élnek. Kiöregedett, aztán kihalt családok. Nincs ki gondozza a sírokat. Régen 8-10 gyerek volt a családban, többnyire mindig akadt közülük 1-2, aki gondoskodott a sírról. Most meg jó esetben van 1 gyerek, max. 2, sokszor az is külföldön. Elnéptelenednek, elfogynak a családok előbb-utóbb. Apámék 4-en voltak testvérek. Ha egyikük elhunyt, a többi ment a sírjához. Mi már csak ketten vagyunk testvérek a húgommal, egyikőnknek sincs gyermeke és már nem is lesz (nem lehet), így ha mi meghalunk, a mi családi águnk is ki fog halni 30-40 éven belül teljesen. Már nem lesz, aki a sírjainkat gondozza. Nem azért, mert nem akarják, hanem mert nem lesz aki akarhatná gondozni.