Van e valaki hasonló helyzetben?
Már kiskoromban is voltak kapcsolatteremtési problémáim, eddig egy igaz barátnőm volt, de költözés miatt megszakadt a kapcsolatunk, és csak ünnepekkor találkozunk, és néha Messengeren beszélünk, de nincs igazán azóta már közös témánk.
Amióta elköltöztünk, csak a felszínes beszélgetésekig, illetve kapcsolatokig jutok el, néha a suliban, beszélek 1-2 emberrel, de sulin kívül nem nagyon keresnek, inkább csak akkor ha valamire (pl. házi) szükségük van. Amikor odamegyek egy társasághoz, azt érzem, hogy felesleges vagyok, és hogy nem igazán örülnek, hogy odamentem. Évek óta ez megy.
Fél éve diagnosztizáltak enyhe autizmussal / asperger szindrómával, emellett nagyon szorongok, leginkább a jövőm és tanulás miatt, és nagyon kényszeres vagyok.
Szeretnék barátkozni, de nem tudom, hogy mit tegyek, mert mint említettem, nem vágyom még több felszínes kapcsolatra.
Nincs itt esetleg valaki hasonló helyzetben, aki szeretne beszélgetni?
Én is hasonló helyzetben vagyok mint te. Van 2 közelebbi barátom, de amúgy évekig nem volt senkim, annyira nem találtam a közös hangot másokkal. Felszínes kapcsoltok meg nem kellenek, akkor meg inkább vagyok egyedül.
Én 20 éves vagyok, ha van kedved, beszélhetünk!
Én is ugyanebben a helyzetben vagyok, sajnos. Próbáltam ráírni pár osztálytársamra a nyáron, akikkel néha beszélek a suliban, de látszott, hogy ők nem akarnak beszélni. Még általánosban voltak barátaim, de velük eltávolodtunk azóta. Gimiben meg nem sikerül barátokat szereznem. Annyira rossz, hogy senkivel nem tudok beszélgetni, emiatt nagyon magányosnak érzem néha magam.
Ha szeretnél beszélgethetünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!