Hogy lehet lelkileg feldolgozni, ha 36 évesen még mindig nincs kilátásban semmilyen kapcsolat?
Nőről van szó. Kolléganőm. Évek óta biztatjuk, segítjük, de sehol semmi. Kezd nagyon maga alá kerülni. Azt mondta hogy elmegy a cégtől, hátha egy új helyen ratalal a nagy ő - re.
Azt látom, hogy nagyon görcsösen akarja, és félek, pont ezért nem fog menni neki.
Napi szinten ezt hallgatjuk a többiekkel (mi házasok, párkapcsolatban elők, anyák is vagyunk).
Hogyan tudnánk neki lelkileg még segíteni azon kívül hogy meghallgatjuk és meg is értjük?
Mondjuk ott eleve nagy a baj, ha a munkatársaknak kell biztatni.
Egyáltalán mi közötök hozzá?
Munkahelyen dolgozni szokás.
Munkahelyet váltani?:D
Kicsit fogalomzavaros lehet, nem csoda, hogy nincs senkije, alapvető dolgokat nem tud szétválasztani.
Pszichológus!
Na most két probléma lehet. Mindkettőt elmondom, de nagyon nagy a gyanúm, hogy itt a második felvázolt lesz a befutó...
Ez a nő vagy iszonyú csúnya, kövér, igénytelen és emiatt nem kap meg senkit... vagy az egész 18-30 közötti időszakát az izmos, helyes, magas, nagyfarkú férfira várva töltötte, aki persze nem jött... Most meg még mindig nem sikerült elfogadnia, hogy sajnos nagyon alább kéne adni az igényeket és akkor egy elvált gyermektelen, vagy leszakadt agglegény még összejöhet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!