Titeket mi motivál még az életben, harminchoz közeledve kiégetten, a mai Magyarországon?
Próbálom, jól és helyesen megfogalmazni ami bennem van.
Mikor gyerek az ember csak a mának él,e gy nagy má-ban van benne. Nekem ez a nagy beloopolt, végtelenített időszak is rémálom volt, mert mint kiderült, érzékenyebb vagyok belül mint az átlag. A külsőm miatt sokat csúfoltak és ezt rendkívül rosszul értem meg. Gimiben már kérgesedtem de nem eléggé. Ott is bárhogy próbálkoztam, a lányok nem vettek észre, senki, soha. Mindig a divatmajmok vitték a prímet. Én teperhettem bárhogy nem volt jó. Én voltam a soha meg nem értett fura srác.
Aztán teltek az évek. Volt egy idegösszeomlásom, előtte és után depresszióm. Közben ki is égtem, az értelmetlen munkában.
Születünk, felnövünk, élünk egy keveset majd halál. És mindeközben soha nem fürödtünk a lényeges dolgokkal. Eltelik az idő, kifutunk belőle és észre sem vesszük. Eltűnőnk mint könnynek az esősben, mint a cigarettafüst, lassan észrevétlenül. Napról napra. - És ebből a szempontból Magyarország egy kifejezetten nem jó hely.Se kulturálisan, se gazdaságilag se politikailag se sehogyan.
Én nagyon nem szeretek magyar lenni, kiölték belőlem. Reményvesztett vagyok és kilátástalan. Minden éjjelt áldok mikor lefekszem, hogy végre van egy kis kikapcs.Legszívesebben elmennék innen, máshova, bár tudom máshol sem biztos feltétlen jobb lenne de legalább az esélye megvan.Megtanultam kifelé nem mutatni, de belül napról napra napra nagyobb bennem az űr, a kiégés.
Legjobban az irritál, nem tudom mi a személyes sorsomból leszűrhető tanulság?! Én nem találtam, nem tudom. Talán nincs. - Mi a magyar nemzet sorsából leszűrhető tanulság? Miért megyünk ezen keresztül? Mi az értelme? - Egy szűk elit élvezi az életet mi meg gyárakban robotolunk, vagy irodában gépelünk. Ez a magyar valóság. És a miértekre nincs válasz, pusztán a csak! "Miért? Csak!" Nincs tanulság, nincs boldog végkifejlet, csak a nagyon egyszerű embereknek. Nézzétek meg a társadalmat ketté lett szakítva, nézzétek meg a Balatont hogy el lett csúfítva. Soha nem hozzuk helyre ezeket a hibákat.
Én rendkívül kimerült, kiégett vagyok minden téren. 30-leszek, egyeseknek fiatal, másoknak már középkorú de nekem elegem van. Hiába változom, ah a környezetem nem. És nemhogy stagnál de folyamatosan züll lefelé szellemi és erkölcsi szinten.
14es
Én is 20 évesen mentem ki nyugati gondolkodású országba, de 6 év után elegem lett az, hogy nincs senki akiben van valami komolyabb mint a felszín (legalább is én nem találtam) mindenki el van a maga világában, a gyerekkori haverjaival, csajával stb.. azt kész. Aztán hazajöttem,
Te mit csinálsz, hogy itthon jól érezd magad?
Én kezdem itthon is ezt érezni, mármint hiszem, hogy "csak nyitottnak kell lenni másokra, és nem foglalkozni a rosszal stb".. de ez már nekem is közel a 30hoz egy kicsit kevésnek tűnik, ha eddig nem sikerült
Semmi.
Külföldre nem megyek, mert van 2 benti macskám, halaim. Hol találnék velük albit? Sehol. Állat nélkül is nehéz jó áron találni. Ők az egyedüli élőlények (főleg a macskáim) akiket szeretek. Soha nem válnék meg tőlük.
Itt van 1 házam, ami ki van már fizetve.
Amúgy is, milyen munkalehetőségek vannak kint; droid melók mint itt, csak szigorúbb elvásárokkal. Semmi kedvem 3 műszakban sz0pni. Vannak végzettségeim (jogász, vagyonőr) de ezekkel kitörölhetem kint.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!