Hogy lehet elviselni a magyarországi életet?

Próbálok "nagy levehetőt venni" és "Jó-pofát vágni" mindenhez. De nem megy. Úgy érzem nagyon elfáradtam. Dolgozom jelenleg, de végkimerülés szélén vagyok.

Életéveim alatt nem tapasztaltam mást ebben a közösségben, mint a szívatást, alázást a hatalom részéről. Azt is tapasztaltam, hogy egy percig nem segíti ez az ország az állampolgárait, sőt, szívatja. De a legtöbb ember se különb, ugyan olyan alja.

Nem látom a mentőövet sehol, hónapról-hónapra élünk, családot még nem alapítottam, de iylen világba minek is. Most karácsony közeleg de semmi kedvem az egészhez, állandón a megélhetés és a jövőm kattog a fejemben. Nem látom mikor lenne jobb, egy kicsit is. Nincs semmi ösztönző erő, mindenki túlél az alsóbb rétegekben legalábbis.

Sokszor van elegem ebből, hogy itt minden egy kézben lesz, az egész ország. Sok ember éhezik, nincstelen hontalan. És azokat is megbüntetik.

Ebből a világból hiányzik minden emberség és jóság.

Annynira legem van az egészből! Ma is alig akartam felkelni. Utálok ebben a világban létezni, teljesen tönkretették már.