Elképzelhető hogy Magyarországon azért nincsen jólét, mert a magyarok egyszerűen képtelenek lennének elviselni ha minden rendben működne és nem lennének folyamatos társadami harcok?
A magyarok mentalitása abszolút feudális, avagy azt érzik normális társadalmi rendnek ha van nagyon sok nagyon szegény szolga és egy szűk dőzsölő réteg.
A középosztály fogalmát nem is nagyon ismerek, de igényük sincs nagyon rá.
A Leviathán fura ködös álomvilágában élnek, ahol mindenki harcol mindenkivel folyamatosan.
A magyarok igénylik ezt a harot, ez élteti őket a mindennapokban.
Úgy érzik hogy vagy őt ütik, vagy ő üt. Máshogy nem tudja elképzelni az életet.
ELképzelhető hogy ezért nincs jóléti rendszer nálunlk, mert igazából a magyasrok nem is igénylik a jólétet, csak a harcos mindennapokat?
Ha érzed, hogy valami még hiányzik,
Hidd el a baj csak az lehet, hogy nem vagy itt.
Nem vagy itt, mert gondolatban messze jársz,
De egyszer még tudom, hogy megtalálsz.
Mért ne lehetne szerencséd,
Ne szólj, te csak jöjj el, ha szeretnéd.
Mindenből megkapod majd azt, ami kell
És nem kell majd törődnöd semmivel
Szédülni fogsz kicsit, de nagyon jó
Lesz majd és semmihez sem hasonló
Hát mér’ ne lehetne szerencséd,
Ne szólj, te csak jöjj el, ha szeretnéd
Ha megnyitod a szíved, tudom, hogy rád talál
A titkos édes érzés, mely köztünk körbejár
Mert egyszerű a képlet, csak megfejtésre vár
Ha megnyitod a szíved, tudom, hogy rád talál
Hát jöjj el, ha érzed már, hogy szeretnéd
Ha úgy érzed, hiányzik neked még
Egy mindennel felérő pillanat
Mi nem múlik el, örökre megmarad
Hát miért ne lehetne szerencséd,
Ne szólj, te csak jöjj el, ha szeretnéd
Ha megnyitod a szíved, tudom, hogy rád talál
A titkos édes érzés, mely köztünk körbejár
Mert egyszerű a képlet, csak megfejtésre vár
Ha megnyitod a szíved, tudom, hogy rád talál
A szív, ha nyitva áll, már az érzés megtalál
A szív, ha nyitva áll, már mélyen benne jár
A szív, ha nyitva áll,
A szív, ha nyitva áll,
A szív, ha nyitva áll, már mélyen benne
Mért ne lehetne szerencséd,
Ne szólj, te csak jöjj el, ha szeretnéd
Ha megnyitod a szíved, tudom, hogy rád talál
A titkos édes érzés, mely köztünk körbejár
Mert egyszerű a képlet, csak megfejtésre vár
Ha megnyitod a szíved, tudom, hogy rád talál
Ha nyitva a szív, tudom, az érzés megtalál
Ha nyitva a szív, tudod, az érzés megtalál
Ha megnyitod a szíved, tudom, hogy megtalál
Ha megnyitod a szíved, tudom, hogy megtalál
Ez csupa baromság. Amúgy a valóság pont ezzel ellentétes: szocialista örökségként Magyarországon még mindig túl nagy az egyenlősdi (akár vagyonmegoszlás, akár jövedelmi megoszlás tekintetében) lásd:
Magyarországon akkora az egyenlőtlenség, mint Franciaországban, és kisebb, mint Svájcban vagy Németországban — derül ki az Eurostat adataiból.
2016-ban az Európai Unió polgárainak leggazdagabb húsz százaléka 5,2-szer annyit keresett, mint a legszegényebb húsz százalék.
Magyarországon ez a szám 4,3,
Akinek nem inge, ne vegye magára, de...
Dehogy akar a magyar harcolni. Neki igazából az urambátyám rendszer tetszik, ahol szabadon űzheti az ügyeskedés, mutyizás és hasonló nemzeti sportokat, ki kicsiben, ki nagyban. A szabadságot nem érti és nem is tud vele mit kezdeni.
A magyarok nem beszélnek nyelveket, középkori módon gondolkodnak a nemi szerepekről, nem igénylik az egyén szabadságjogait, nem érdekli őket a jogállam, a demokráciát kifejezetten elutasítják, nem igényesek sem a munkájukra, sem a környezetükre. A magyarok nem együttműködőek, egyáltalán nem támogatóak sem egymás, sem a közösségeik, sem saját maguk irányában. Viszont cserébe irigyek, kicsinyesek, féltékenyek egymásra, a valódi teljesítményre, féltékenyek a boldog emberre, de még a vidámra is. A magyarok tényleg boldogok, ha másnak sz@r, és még büszkék is erre a tulajdonságukra.
A magyarok önpusztító, felelőtlen, kőkorszaki barmok, akiket ha nem kényszerű gyámság alá helyez egy nagyhatalom, akkor maguk kérik a gyámságot, mert nem igénylik és szeretik, nem értékelik a szabadságot, nem kell nekik az önállóság, mert a saját sz@ros életükért sem képesek és hajlandók felelősséget vállalni sem az egyén, sem a kis közösség, sem az ország szintjén.
Igen, ezen már én is gondolkodtam.
A magyarok imádnak gürcölni és utána büszkén verni a mellüket, hogy ők milyen kemények, mert mennyit dógoznak. Bezzeg a Jóska, az semmirevaló, az nem dógozik annyit, mint én! Szégyejje magát a Jóska!
Igazad van valamilyen szinten.
Már láttam más ilyen kérdést, hogy mikor jön el az idő, amikor a gépek majd elvégzik a munka nagyobb részét és sokkal könnyebb lesz az életünk, a válaszolók pedig be akarták harapni a kérdező fejét, hogy ő ezt mégis hogyan gondolja, mit képzel magáról, hogy ilyenről álmodozik. Biztos azért van ez, mert egy lusta élősködő, ezért gondolkodik ilyeneken.
Szóval igen, a magyarok lényegében szolgaságra vannak ítélve önmaguk által.
Te abban a naiv hitben élsz, hogy a jólét így működik. Nem, azért nincs, mert túl sok a magadfajta, aki minden maszlagot benyal. Nem harc kell neki, mert az cselekvés. Nem, mindössze elfelejtette, hogy gondolkodni is lehet, csak megy a kolomp után mindenféle igény nélkül. Ha azt mondják üvöltsön, üvölt. Ha azt mondják, utáljon, utál. Ha azt mondják rettegjen, retteg. Ha ettől különbözőt mondanak, azt nem érti meg.
Így aztán egy szűk csoport röhög a markába és jól él. Hiszen a harcot az értelemmel nem neki kell megvívnia, itt a konok értelemhiány, amelynek tömegén megtörik minden gondolat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!