Hanyan vannak itt, akiknek egy darab baratjuk sincsen, annak ellenere, hogy szeretnenek baratokat, szivesen elnenek tarsasagi eletet?

Én nem ilyen vagyok, de szívesen ismerkedem. Semmi hátsó szándék, foglalt vagyok, boldog párkapcsolatban, tényleg csak barátkozni szeretnék, új embereket megismerni

Volt már itt pá ilyen kérdés, volt, ami alá írtam, senki sem írt szinte. Aki mégis, az a második üzenet után felszívódott. Így elhiszem, hogy nincsenek barátai az illetőnek. Akinek nem inge...

Már nincs sajnos,de nem zárkózom el , ha lenne ilyen ember, vagy emberek:)

F/Bp

Nehezen szerzek barátokat, nehezen ismerkedem. Inkább azért mert nehezen engedem el magam.

Ha még is kialakul egy barátságm, akkor elég hamar az van hogy csak én keresem, és akkor ennyi. Mindegy hogy férfi vagy nő, de a rokonságban is így van. Még a hugom sem emeli fel a telefont hogy te hülye fél éve nem beszéltünk mi van veled. Csak én hívom. Senki nem hív fel hogy gyere igyunk meg egy sört. Akkor hívnak ha segítség kell, de csak akkor, akkor viszont azonnal.

Egy darabig ugrottam mindig de meguntam, aztán panaszkodnak hogy nem vagyok a régi. Mondom hogy nem. Nagyon szívesen jönnék mennék időnként ide oda, szinház, kirándulás. Utólag tudom meg hogy voltak. HA kérdezem valakitől mi a baj mért maradtam ki, nem mondják meg. Gondoltam velem van a gond elmentem piszológushoz aki nem látott semmit, azt mondta kérdezzem meg és biztos lesz aki válaszol, nos nem. Kezdem megszokni, de belefáradok hogy csak akkor van valami ha felemelem a telefont.

Karácsony felé előjön nagyon a családom hiánya. Hugom ilyenkor elérhető csoda folytán.

Ilyenkor az exem küld egy boldog karácsonyi üzenetet vagy felhív... Ő az egyetlen. Kirakott egy másik pasiért, és egyedül maradtam.

Valamit valahol tuti elrontok, de nem tudom mi az. De kezdem megszokni...

Elvagyok itthon egyedül. Ha mehetnékem van akkor elmegyek egyedül kirándulni. Néha ha írok valakinek hogy na van -e kedvük de az eredmény kitalálható. Néha elmegyek ilyen előre szervezett túrákra. Azok elég jók. Nagyon ritka hogy jól elbeszélgetünk és később közös túrára is elmegyünk.

Évek óta ez van. Lassan megszokom. Karácsonykor nehéz nagyon.

Az nekem a családról és a közösen eltöltött időről szól. Hugom is csak a száját húzza, leginkább egyedül vagyok ilyenkor is.

Távoli rokonokkal sem lehet mindig összejárni. Ők nyitottak, de messze lakunk. Főleg az idősebbeknek van idejük időnként csevegni. Mindig sajnálkoznak hogy egyedül maradok ők meg elmesélik mekkora családi karácsonyok vannak. Mindenki invitál is ami aranyos tőlük. De nem lát mindenki szívesen, úgy hogy csak egyszer voltam. Nem tudom miért van ez. Igényeltem az emberi kapcsolatokat. Szavahihető, megbízható ember vagyok...

Megoldani sokat próbálkoztam. Majd talán jövőre megint strapálom magam, idén nem akarok.5 éve most lesz megint karácsony fám, legyen egy kis karácsonyi feling. Meghívtam az exemet, nem akar jönni, húgom szintén zenész.

Szomszédokkal próbálkoztam akiről tudom egyedül van de nem bekönyörögtem magam, hanem mondtam ha egyedül van jöjjön át. Lehet találgatni, nem lesznek egyedül.

Az a program hogy kimegyek este sétálni, előtte megcsinálom a kis lazacomat. Séta után megvacsorázom és egy pohár bor mellett zenét hallgatok, majd elmegyek aludni. Vettem elektromos kandallót. Nem kell fűtésre de tök olyan mint ha igazi lenne. Hangulatos... Ez maradt nekem. Szüleim, nagyszüleim már régen meghaltak sajnos. Így jártam...