Hogy változtassak a jelenlegi állapoton?
54 éves nő vagyok. Már évek óta nincsenek barátnőim. Jóhiszemű vagyok és jóindulatú az emberekkel. Ezt elvárom a barátnőktől is. De sajnos a nők nagy része nem ilyen. Sőt, előbb-utóbb kezdenek rosszindulatúak lenni. Ha úgy gondolják, okuk van rá, irigykednek.
Szépen barátkozunk, majd egy idő után elkezdenek rosszindulatúan beszólogatni. Talán akkor derül ki, hogy valójában milyen a természetük.
Én viszont nagyon érzékeny lelkű vagyok, nem szeretem, amikor bántanak.
Jó néhány éve munkahelyet váltottam, azóta otthon dolgozom. Ez rontott a helyzetemen, már nem vagyok emberek között, nem tudok új barátságokat szerezni. Pedig olyan jó lenne jókat beszélgetni valakivel (akár férfi, akár nő), meginni egy kávét...
Tudom, ki kellene mozdulni valahova, na de egyedül ez nem olyan könnyű.
Még azt hozzátenném, hogy régen elváltam. Annak idején, mondhatom évekig kerestem magamnak egy rendes, komoly társat, de nem találtam olyan megbízható férfit, akivel összeillünk és az sem tetszett sok férfinek, hogy egyedülálló anyuka voltam. A gyermekem akkor még kicsi volt.
Most viszont nem a társkeresés a kérdés. Egyszerűen barátkozni szeretnék, jókat beszélgetni, de nincs kivel.
válasza: válasza: válasza:Szia!
Én 28 éves vagyok, de annyiban megértelek, hogy nekem se megy nőkkel a barátkozás. Tisztelet a kivételeknek, de rengeteg a rosszindulatú, irigy, egymást furkáló, nem egyenes. Nem véletlen, hogy ha sok nő kerül össze egy munkahelyre pl., akkor ott rendszerint rettenetes a hangulat, tapintható a feszültség a levegőben - legalább is én ezt tapasztaltam.
Nekem nem mertek beszólni, engem csak a hátam mögött beszéltek ki, közben nekem meg azt a barinőjüket beszélték ki, akinek engem kibeszéltek, hát köszi, nekem ehhez nincs energiám. És arra sem vagyok kíváncsi, milyen körmöt fog csináltatni következőnek.
Viszont épp ezért férfiakkal barátkoztam össze, a hobbijaim, érdeklődési köreim is inkább "férfiasak" (horgászat, vasút, politika, sportok), sokkal nyugisabbak, gyakorlatilag nincsenek félreértésből, meg szarkavarásból eredő konfliktusok. Annyi csak, hogy olyan emberekkel kell barátkozni, akikkel egyáltalán nem vagytok egymás esetei. Bár, ha te a párkereséstől sem vagy elzárkózva, akkor még ez sem probléma.
válasza: válasza:Megértem a problémát,pedig én férfi vagyok.Szintén régen elvált,de párkapcsolat már nem érdekel,hála a volt kedves feleségemnek.
Barátaim, akiket elmart évek alatt,nem állnak szóba velem. Új barátságokat pedig nem tudok kötni,beszélgetni sem, mert a férfiak ivás,foci,politika, nők témában leragadtak és ez nálam egyik sem opció.
Mi ötvenesek nagyon nehéz helyzetben vagyunk, és azzal kell megbékélni,hogy mivel erővel nem lehet barátkozni, értelemmel pedig nem lehet találni senkit - max a jó sorsban bízhatunk,hogy belebotlunk egy értelmes, beszélgetős és főleg NEM NETES barátba.
Sok sikert a Kérdezőnek és minden hasonló helyzetben levőnek !
8-as: Köszönöm!
Én is úgy jártam, hogy amikor házas voltam, a férjem elmarta tőlem a barátnőket, akikkel szívesen barátkoztam volna. Szándékosan bunkón viselkedett velük.
Ugyanakkor erőltette, hogy azokkal az emberekkel barátkozzunk, akik igazából csak érdekből barátkoztak velünk (a férjem sikeres üzletember volt). "Építette a kapcsolatokat" és rendszeresen meghívta az üzleti partnereket és feleségeiket hozzánk ebédre. Én főztem, takarítottam, bevásároltam, ő nem csinált semmit, csak várta a vendégeket. A vendégek néha kedvesek voltak, de néha bunkó, lenéző módon beszéltek velem, ha egyáltalán szóba álltak velem.... Végül észre vettem, hogy mindenki hozzánk jár.... bocsánat a kifejezésért: zabálni. Én főztem mindenkire, de engem soha senki a büdös életben nem hívott meg ebédre.
Ezt el is mondtam a férjemnek, de őt nem érdekelte.
Amikor elindítottam a válópert, a férjem kérte a bíróságtól, hogy idézzék be tanúként az egyik üzleti partnerének a párját, egy 30 év körüli nőt. Nem értettem, mit akarnak ezzel elérni, a csajt életemben kétszer láttam, akkor is nálam csak mosolygott és zabált. Még csak nem is beszélgetett velem.
Eljött a bíróságra és, amit ott előadott.... hát azt nem hittem el! Azt mondta, amire betanították: hogy engem jól ismer, régóta barátkozunk, ilyen meg olyan vagyok, a férjem pedig nagyon rendes, sosem törődtem szegénnyel, a férjem egy áldozat...
Erre most mit mondjak? :-(
Amikor a férjem külön költözött, az a sok ember, akikkel "barátkoztunk" mind eltűntek az életemből, még a nők is, nem keresett senki. Meg sem kérdezték, hogy vagyok, pedig tudták, hogy egyedül maradtam a kisbabával.
válasza:Ne csak egyoldalúan nézzed, hanem lehet hogy később jönnek rá a barátnőid hogy a természeted elviselhetetlen, mert ha eddig magadra hagytak, akkor lehet te veled is nehéz. Pld. talán túlságosan sértődékeny lennél és túlbonyolitasz dolgokat, ami aztán ahhoz vezet hogy elhidegülnek tőled.
Nem rosszból irom mindezt és megértem azt is hogy nehéz jó barátságot kialakitani bárkivel is ebben a moslékos világban.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!