Az introvertáltságon, zárkózott, távolságtartó személyiségen hogy lehet változtatni?
Sajnos annyira megszoktam az egyedüllétet hogy szinte természetessé vált számomra. A családalapításról, párkapcsolatról már lemondtam, viszont szeretnék amennyire lehet normális emberként élni, hogy legalább baráti, ismerősi kapcsolataim legyenek. De nagyon nehezen megy a barátkozás, ismerkedés, a mások felé való megnyílás, emiatt hosszú évek óta nincsenek barátaim sem és olyan ismerősök sem az életemben akikkel rendszeresen tartanánk a kapcsolatot vagy közös programokat csinálnánk.
Aki küzdött hasonló problémákkal, kérem írja meg hogy hogyan lehet ezt orvosolni, hogyan lehet kitörni ebből az életformából?
Lehetséges hogy van akinek számít, így a biztonság kedvéért leírom, hogy férfi vagyok.
Ez engem is erdekelne..😂
Szerintem amugy nem a te hibad, tudom sovany vigasz de csak azert ne baratkozz valakikkel mert egyedul rossz vagy nem akarsz lenni
válasza: válasza:
válasza:4-es leírta, nagyon sokan összetévesztik és az introvertáltság mögé bújnak, mikor semmi köze hozzá. Az csak annyit jelent, hogy több idő kell egyedül, magadra, mert téged az tölt fel inkább, a társas érintkezések pedig "leszívnak". Ettől még szereted őket és szívesen mész, nem utálod az embereket és nem félsz tőlük.
Először ezeket a fogalmakat kéne rendbe rakni a fejedben, utána a többit.
Köszönöm 3-as, 4-es a válaszokat.
4-es, teljesen tisztában vagyok az okokkal, ez nem segít. Röviden, tömören összefoglalva kisgyerekkoromban a családi életemben olyan dolgok történtek velem, olyan dolgoknak voltak a szem és fültanúja, amelynek következtében sérült a lelki fejlődésem, a szociális készségeim, emiatt váltam ilyenné. Ezt most már biztosan tudom. Nem félek a nyitástól, nem tartom egyáltalán veszélyesnek, csak éppen nem megy, vagy ha megy is nagyon-nagyon kevés embernek és nekik is nagyon megkésve és csak sok idő után. Mindenkinek kell bizonyos idő hogy mondjuk új emberek társaságában megnyíljon, feloldódjon, hogy önmagát adja. Ez egyéntől függően, van akinek gyorsabban megy, van akinek lassabban lejátszódó folyamat, nálam ez nagyon sok idő és még így is nagyon kevés embernek sikerül igazán megnyílnom. Ezért életem nagy részét teljesen egyedül töltöttem el és ezért is szoktam meg ennyire az egyedüllétet, ugyanakkor tudom hogy az hogy az ember teljesen egyedül van az nem természetes és nem is teljesen normális.
Pszichológus lehet tudna segíteni csak most anyagilag nem engedhetem meg magamnak hogy pszichológushoz járjak. Mielőtt jönnének a negatív kommentek hogy le kell szokni a cigiről, piáról, vagy akár az egyéb függőségekről amik pénzbe kerülnek, nincs káros szenvedélyem, nem dohányzom, nem fogyasztok alkoholt, sőt még kávézni sem kávézom.
válasza:Nem megy=félsz. Ha nem félnél, menne. Nincs kockázata.
Meg kell próbálni jobban fizető állást keresni, hogy jusson ilyen luxusra, mint pszichológus. Kiknek segítesz, mit? Az is emberi kapcsolat!
válasza:Kérdés inkább az, hogy megéri-e változtatni ezen.
Én is huszonéves férfiként ebben vagyok, nincsenek barátaim, nincs társaságom. Családot alapból nem akarok, de már a párkeresésről is lemondtam (mit lemondtam, el se kezdtem). Változtatni szerintem nem tudsz, maximum ahogy írták itt, pszichológus segítségével érdemes lenne megpróbálni, de az is csak akkor működik ha te is szeretnéd a változást.
Én megtaláltam azt, ami egyedül is boldoggá tesz. Szabadidőmben a hobbimmal foglalkozok, vagy olvasok, vagy valami játékkal játszom (még így késő huszonévesen is, nem szégyen az). Én jól érzem így magam. Bár inkább a munkámra figyelek, egy alja szintű munka, de elvagyok benne, és arra jó, hogy ne gondolkozzak ilyen dolgokon. Amikor iskolás voltam, vagy épp nem dolgoztam és nagyon ráértem, akkor nekem is minden nap a fejemben volt ez, hogy mit csinálok rosszul, hogy ez van, de rájöttem hogy semmit. Minden ember különböző, van akinek ez a jó, van akinek az.
Nekem is voltak ilyen próbálkozásaim, hogy na, most akkor barátkozni fogok, emberek közé fogok járni, ilyenek. A vége az lett, hogy megismertem egy csomó olyan embert, akik számára nem vagyok érdekes, ha nem keresem őket, magától egyiknek sem jut eszébe, hogy keresse a társaságom, és elpazaroltam az időmet olyan programokra, amik nem érdekelnek, vagy nem éreztem magam jól.
A döntés rajtad áll, én bízom benne hogy megtalálod a számításaidat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!