Más is szeret egyedül lenni? Mennyi egyedüllétre van igényetek?

Egyedül is szeretek lenni, és társaságban is, azonban inkább az elsőt preferálom jobban.

Szükségem van az egyedüllétre, mert engem nagyon le tud szívni pl. egy-két hosszabb nap az egyetemen, ahol egésznapos társas interakcióim vannak (amit élvezek, de mentálisan le tud fárasztani). De arra is volt példa, hogy rokonokkal mentünk el valahová, egy egész napos kirándulásra, és egyik pillanatról a másikra olyan volt, mintha teljesen lemerültem volna. Ilyenkor általában szükségem van egy kis időre (szerencsére nagyon max. 20 percről van szó általában), amikor kicsit vagy elvonulok, vagy csak létezem. Utána pedig olyan minden, mint előtte.

Vannak barátaim, de olyanok, akikkel spontán el lehetne menni valahova, vagy megszervezni programokat, sajnos nincsen. Ezekre a tevékenységekre nem állandóan van igényem, csak mondjuk úgy havonta 1-2 alkalommal, de így is rossz, hogy nincsen kivel.

Ha az egyetemi dolgoktól eltekintünk, elég sokat vagyok egyedül, amit már megszoktam, de néha azért tényleg nem lenne rossz, ha mellettem lenne valaki, szó szerint.

Igen. Fő a nyugalom!

Hagyma, krumpli, gabona mindig legyen, s akkor még a boltba menést is lehet hanyagolni... ;)

Család, gyerek, barátok - minden van.

De nagyon sokáig fáradoztam azon, és ötven éves koromra a sokadik házam végre már olyan is, hogy mindenki vissza tud vonulni, van privát tere. Ahol egyedül lehet. És nem zavarja a gyerekzsivaly, vagy a Nagyi fáj a hátam panasza, vagy a Feleség mesélhetnékje. Nyilván az étkezések közösek, és van együtt töltött idő is. De ha csendre, magányra vágyik valaki, legyen lehetősége visszavonulni, és egyedül lenni.