Van aki magányos volt, és bejött neki az, hogy elment egyedül helyekre (pl. kocsma, bár, kávézó, kulturális program), sikerült valahol ismerkednie új emberekkel?

Külföldre költöztem egyedül, ha nem jártam volna egyedül mindenféle helyekre akkor szerintem a mai napig nem lennének itt barátaim :) Én simán beültem kávézni, pubba, jártam koncertekre, couchsurfing találkozókra, csatlakoztam helyi túracsoporthoz, ahol lehetett ott szóba elegyedtem szimpatikus emberekkel. Általában spontán alakult, de 100ból 1x lett belőle olyan ismerettség, ami tartós is lett. Eltartott egy jó darabig, de 1.2 éven belül meglett az itteni haveri köröm.

Ha otthon lettem volna magányos, ugyanígy csináltam volna.

Szerintem valahol az a lényeg, hogy egyedül se legyél magányos. Hiszen az egyedüllét nem egyenlő a magánnyal. És az a baj, hogy nagyon lejön ha valaki magányos és kényszeredetten próbál ismerkedni.

Nyilván ha az ember ki sem mozdul a lakásából, akkor azt sem fogják tudni, hogy él.

"és senkivel sem lehet közös programot szervezni (sőt, ha az ismerőseim szerveznek, engem valahogy elfelejtenek)"

Miért mástól várod, hogy téged invitáljanak? Szervezz te és hívd el őket. Vagy ahogy fentebb írtuk, keress érdeklődési alapon társaságokat, ahol a program a közös pont eleinte.

Ne legyél tehetetlen és tunya, az ismerős és ismeretlen emberek között is taszító tulajdonság.