Milyen érzés volt bennetek,mikor elfogadtatok azt,hogy vége végleg?

Több mint 2 éve nincs senkim,és most kezem felfogni,és elfogadni,hogy végleg vége az utolsó sráccal.

Az elmúlt időszakban néha beszéltünk,párszor találkoztunk,de neki nője van,én pedig itt vagyok az összetört szívemmel egymagam.

Neki ez idő alatt tobb kapcsolata is volt,nekem pedig egy sem.

A legutolsó találkozás óta nem beszéltünk,csak annyit írt 1-2 hete,hogy majd találkozunk,de persze tudom,hogy nem. Egy szót sem beszéltünk azóta.

Fájt eddig is az egész,de most az is faj,hogy tényleg el kell engednek,és le kell mondanom róla,és ez furcsa érzést vált ki belőlem.

Hatalmas fájdalmat,és hiányérzetet,ürességet,de egy kicsit mégis felszabadultsagot.

Elfogadni azt,hogy az volt az utolsó olelesunk,csokunk és osszebujasunk egyszerűen szettep belülről,és nagyon nagyon mélyen remélem,hogy egyszer még össze hoz minket a sors,de abban is reménykedem,hogyha végleg vége,akkor ezek után már nekem könnyebb lesz.